Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 1. szám - A szövetkezet jogi fogalmának genus proximuma

A DOKTORI CIM MEGVONÁSA 353 tének figyelembevételével kell hogy történjék. Erről van mostani kérdésünkben is szó. Mindenekelőtt állapítsuk meg, hogy az egyetem hatóság is, mégpedig autonóm hatóság, nemcsak tudományos kutató és tanító intézet. Fegyelmi hatóságán és államminősítő vizsgák tartásán kívül azzá teszi különösen a tanszékek betöltésére vonatkozó kandidálási jog és a tudományos egyetemi címek és fokozatok (doktori cím, magántanári cím és képesítés) adományozása. Ezért több és más az egyetem, mint a középiskola vagy akár más főiskola is. Ezért van, hogy a doktori cím hivatalosan is elismert és kezelt közjogi természetű cím, melyet állami okiratokban is feltüntetnek, míg az, hogy valaki érettségizett egyén, sehol hivatalos cím-megjelölés tárgya nem lehet. Hogy Pázmány-egyetemünk különösen a régmúltban milyen jelentékeny hatósági fórum volt, bizonyítja, hogy a szorosan vett fegyelmi jogkörön kívül büntetőbíráskodó hatalommal is rendelkezett, mely az egyetemről már elkerült doktorokra, sőt gyógyszerészekre is kiterjedt. A fenti hozzászólás azonban ezen a dokumentált állításomon egyszerűen túlteszi magát, holott cikkemben a forráshely idézésével erre kifejezetten hivatkoztam. Csodálkozom azon is, hogy nem ismeri el, hogy az egyetem és doktora között az egyetemről való eltávozás után is bizonyos eszmei kapcsolat áll fenn s ennek megfelelő biztosítására szolgál éppen az ünnepélyesen kivett hivatalos eskü. Ez kardinális pont, mert az eskü mivoltával és jogi jelentőségével van kapcsolatban. A hozzászólás azt mondja: „a doktori eskü tisztán erkölcsi útrabocsátás s ennél több jogi jelentősége nincs". Ez annyit jelentene, hogy az eskü jogi szempontból üres formaság. Hát ezt senki sem állíthatja. Hatósági fórum előtt letett eskünek kell hogy jogi jelentősége és szankciója legyen. És van is. Ez áll a közhivatali esküre is, melynek fegyelmi szankciója van. Az pedig nem akadály, hogy a doktorráavatás után a jelöltnek megszűnik az egyetemmel való aktív kapcsolata. A nyugalombavonult tisztviselő sem aktív tagja többé a közhivatalnoki státusnak, de volt fegyelmi hatóságának hatalma azért teljesen nem szűnik meg vele szemben. Ezt tételes jogunkban tüzetesen kimutattam. Nem, a doktori eskü nem tisztán egyoldalú erkölcsi útravaló; az egyetemi tanács hatósága az esküszövegbe foglalt kötelezettségek teljesítésének feltételével ruházza fel a doktorjelöltet a doktorság kitüntető címével. Az esküszövegben kifejezetten is benne van, hogy a doktor a jövőben e cím viselésére méltó magatartást tanúsítson, s a doktorjelölt erre esküvel megerősített fogadalmat, ígéretet tesz. Az esküben foglalt feltétel, illetve vállalt kötelezettség megszegése tehát magában is jogot ad az egyetemi hatóságnak, hogy az általa adományozott doktori cimet visszavonja. Igaz, hogy a doktori cím adományozásának előfeltétele a megfelelő tanulmányi eredmény. De még így is azzal a további feltétellel adja az egyetem a doktori címet a jelöltnek, hogy a jövőben a nemzet és az Alma Mater hű fia marad s a címhez méltóan fog viselkedni, vagyis viselkedésével az egyetemre és a doktori címre szégyenfoltot nem ejt. A doktori cím kitüntetés is a képesítés jelzése mellett. Hiszen lehet képesítést adni és kapni