Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 1. szám - Patronázs-munka és a Fiatalkorúak Felügyelő Hatósága

A MAGÁNKEGYURASÁG MEGVÁLTÁSA 347 A magánkegyuraság hazánkban történeti kialakulása szerint és mai állásában is közjogi, egyházjogi és magánjogi elemekből tevődik össze. A vele kapcsolatos hatósági jogkör pedig a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. A jogi tudomány jelenlegi tagozódása szerint a jogintézménynek négy tudománykörhöz való kapcsolódása az okozója talán annak, hogy a közjog, egyházjog, magánjog és közigazgatási jog tudománya közül egyik sem tekinti a kegyuraságot a magáénak. Nyilvánvalóan erre az okra kell visszavezetni, hogy e tudományok közül kimerítően egyik sem foglalkozott a magyar magánkegyurasággal. Elannyira nem, hogy jogi irodalmunkban még oly szakkönyvet is nélkülöznünk kell, amely ezt a jogintézményt elemeiben ismerteti és a hatóságoknak ezen kérdésekben követett gyakorlatát feltárja. Ami annál veszteségesebb, mert az illetékes közigazgatási hatóságoknak napról-napra ítélni kell kegyúri jogvitákban, amiket a gyakorlati élet egyre sűrűbben felvet és amely munkájukban a jogintézmény irodalmi feldolgozása hiányában sokszor tájékozatlanokVájjon mi teszi a kegyuraság intézményével való foglalkozást napjainkban aktuálissá? A kérdésre adandó válasz egyszerű és rövid. A földbirtökpolitikai törvények végrehajtása. A telepítési törvény, tehát az 1936. évi XXVII. tc. 31. §-ának 2. bekezdése szerint ugyanis a telepítés céljaira igénybe vett ingatlan a kegyúri tehertől mentesen jut az állam tulajdonába és az állam az egyházat az illetékes egyházi főhatósággal kötött megegyezés szerint készpénzzel vagy ingatlannal kártalanítja. Jelentékenyen megszaporodott ezen telepítésre felhasznált birtokok száma és mennyisége a zsidó birtokokkal, amelyeket az állam az 1942. évi XV. tc. alapján vesz igénybe és amelyeknél a kegyúri kötelezettséget szintén rendezni kell. De ezen kívül a 2550/ 1939. M. E. számú rendelet is, amely a bécsi döntés után visszakerült államterületen a csehszlovák földbirtokpolitikai jogszabályok szerinti ingatlan szerzéseket hatálytalanítani rendeli, 2. §-ában a kegyúri kötelezettséggel terhelt ingatlanokra szintén akkép rendelkezik, hogy ezek tehermentesen kerülnek a juttatottak tulajdonába és hogy ezen ingatlanoknál is a kegyúri kötelezettséget az állam megváltani köteles. Ezzel a megváltással minden egyes esetben megszűnik a nemzetnek egy-egy ezer éves, valamely nemesi birtokkal elválaszthatatlanul összeforrt jogintézménye. Jogásznak és nem jogásznak egyaránt éreznie kell, hogy ez a megváltás több mint egyszerű vagyonjogi kérdés. Ezzel kiemelünk a nemizet testéből állami életünkkel egy idős olyan jogintézményt, amely eddig nemesen betöltötte rendeltetését. Szolgált Istennek és embernek, államnak és egyháznak egyaránt és egész történelmünkön keresztül komoly megnyilatkozása volt a magyar nemesi életnek, amely templomot emelt és egyházat alapított Istennek, jobbágyának és családjának ós az oltárról, nem különben annak papjáról mindenkor gondoskodott. És e súlyos kötelezettoégekkel szemben a különös tiszteleti jogok, amelyek a nemesi földesurat az egyház részéről megillették, a magyar nemesi jogoknak mindenkor egyik drágakövét alkották. Amidőn tehát a gyökeres földbirtok reformok keretében a kegyuraság intézményét a törvény megváltani rendeli, éreznie