Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 1. szám - Patronázs-munka és a Fiatalkorúak Felügyelő Hatósága

JOGTÖRTÉNET ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 343 Ottó Hintze már a húszas években újonnan meghatározták a hűbériség fogalmát.19 Fejtegetéseikből kitűnt, hogy a nálunk anynyira rettegett „hűbéri tartományurak" a feudalizmusnak csak egyik jellemvonását teszik, s annak ideáltípusához szükségesek ugyan, de kevésbbé kifejlett formáiban teljesen nélkülözhetők. A vazallus és urának viszonya, a hűbérbirtok jogi természete, a gazdasági hűbériség (úrbériség) sokkal fontosabb jellemzői a hűbéri társadalmi és jogi rendnek. Ha azonban a kérdés újabb alakulásáról a külföldi irodalomból nem szereztünk tudomást, legalább a magyar történeti munkákat tanulmányoztuk volna. Szekfű Gyula idézett művében már 1912-ben feltárta a serviensek és familiárisok intézményét és megállapította, hogy ennek közjogi vonatkozásai „mint a hűbériségnek ki nem fejlődött, hátramaradt növésű, kezdetleges képződményei jelentkeznek."20 A Trianon utáni történeti irodalomban Váczy Péter ismételten foglalkozott a hűbériség kérdésével,21 Mályusz Elemér pedig a Mátyás-Emlékkönyvben teljesen új elméletté építette ki a familiáris-viszony eddig ismeretlen vonásait.22 Ezzel szemben a jogtörténeti irodalomnak, ha már a feldolgozásra nem volt képes, legalább a megokolt bírálatot kellett volna vállalnia a puszta tagadás helyett. Jogászgondolkodás és történeti szemlélet ellentétének másik feltűnő példája Verbőczy személyének és művének értékelése. Itt a jogászok megnyilatkozásaiban sokszor még mindig az 1848 előtti nemesi nemzet szemlélete kísért. A Verbőczy-irodalom egyes darabjai mindig a Hármaskönyvnek azt a helyét juttatják eszünkbe* mely szerint II. Endre dekrétumait „a magyar nemzet mindmáig szentekként a csillagokig emeli",23 nagyon is érthető okból. Ugyanígy emelte a csillagokig Verbőczy művét a populus Verbőczyanus, hiszen senkinek sem köszönhetett annyit, mint e nagy köznemesi jogásznak. A ma is töretlenül élő Verbőczy-kultusz az 1848 előtti politikai erőviszonyok nem túlságosan nagy változására mutat. A jogászokat, mint láttuk, történészi oldalról panegyris-írás18 Ld. 14. jz. 19 M. Weber: Wirtschaft und Gesellschaft (Tübingen 1922), ismerteti Mályusz Elemér: A magyar társadalom a Hunyadiak korában (Mátyás király-Emlékkönyv, Budapest 1940), I. 316—318. — O. Hintze: Wesen und Verbreitung des Feudalismus (Staat und Verfassung, Leipzig 1941) 74 sk. Az első kiadás 1929-ben jelent meg. 20 Id. m. (8. jz.), 43. 21 A királyi serviensek és a patrimoniális királyság, Századok 1927, 243 sk, 351 sk.; A hűbériség szerepe Szent István királyságában, Századok 1932, 375 sk.; A szimbolikus államszemlélet kora Magyarországon (Budapest 1932); Die erste Epoche des ungarischen Königtums (Pécs 1935). 22 Ld. 19.jz. 23 Tr. II. 6.