Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 1. szám - Patronázs-munka és a Fiatalkorúak Felügyelő Hatósága

BÓNIS: JOGTÖRTÉNET, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 341 Jogtörténet és művelődéstörténet. Irta: dr. Bónis György egyetemi ny. rk. tanár. (Befejezés.) Mélyebb oka a jogtörténet mellőzésének a történeti és jogi szemlélet alapvető különbsége, melyet Ruber József fejtett ki nagyon világosan.10 Innen van, hogy ugyanakozat a történeti tényeket sokszor egészen másként ítéli meg a jogász és a történész, anélkül, hogy az egyik ítéletet helyesnek, a másikat helytelennek mondhatnók. Ezt a különbséget kizárni nem lehet, de enyhíteni talán igen. Ennek eszköze a joghallgatók történeti óráinak erősebb szorgalmazása, kollokvium megkövetelése lenne; másrészről érdeklődő történészhallgatóknak a jogtörténeti előadásokra, szemináriumba való irányítása. A jogtörténeti irodalom általában átveszi azokat a nagy irányváltozásokat, amelyek a történetírás egészén áthullámzanak. Ha azonban valamely okból az új irány átvétele késik, újabb szakadás áll be a két tudományág között. Ugy gondoljuk, hogy a jelen helyzetben is ilyen szakadás következményeit érezzük. A szakadás okát a szellemtörténeti irány befogadása körüli vitában kell keresnünk. A jogtörténeti gondolkodás, mely a XVIII. század anyaggyiijtő törekvéseitől kezdve a XIX. század romantikus szemléletén át a századforduló ú. n. pozitívizmusát is magáévá tette,11 a harmincas évek elején érkezett el a szellemtörténethez. A programmot a történészek közös iránymutató kötetében Eckhart Ferenc hirdette meg: több szellemtörténetet a jogtörténetbe!12 Ez a kívánság éppen olyan kevéssé adhatott okot a megütközésre, mint Kovachich racionális. Hajnik romantikus vagy Timon liberális-nemzeti iránya. A közjog művelőinek oldaláról mégis heves ellenkezés hangzott el, melybe a szokott újságírói alapossággal informált nagyközönség megnyilatkozásai is vegyültek.13 A kifogások azonban nem Eckhart fejtegetéseinek érdemét illették, hanem nagy buzgalommal fejtegettek csak mellékesen érintett kérdéseket (szent korona tana, hűbériség, stb.). A jogtörténet munkásai általában hallgattak. De az elmúlt évtized megmutatta, hogy az új szemlélet milyen fellendülést eredményezett. A jogászközvéleményt azonban nem könnyű irányítani. Amint a történetírás eredményei is kb. egy emberöltő alatt mennek át a nemzeti köztudatba, az alkotmánytörténet új felfogása sem hó10 Történeti és jogi szemlélet. Athenaeum 1929. 11 A jogtörténet irányváltozásaira (Kovachich, Hajnik és utódaik) ld. Mályusz Elemér összefoglalását: Az Eckhart-vita, Századok 1931, 412. 12 Jog- és alkotmánytörténet. (A magyar történetírás új útjai, szerk. Hóman Bálint, Budapest 1931), 273. 18 Ld. összefoglalóan Mályusz most id. cikkét, Századok 1931, 406—419.