Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 3. szám - Felsőbírósági elnökök évnyitó beszédei

62 b) német. A német alsó- és középfokú közigazgatási bíróságok, a Kreisausschuss és a Bezirksaussehussok szellemi nivója a francia berendezéssel szemben nem eshetett kifogás alá. A szervezeti szabályok arról is gondoskodtak, hogy mindenkor bírói minősítésű tagok is foglaljanak bennük helyet. Mégsem voltak szervezetileg bíróságok, de bírói funkciók gyakorlásával megbízott közigazgatási társas szervek. Az új német birodalom most építi ki új közigazgatási bírósági szervezetét. Még hatályba nem lépett, de rövidesen végrehajtás alá kerülő törvény állítja fel a birodalmi hatáskörű Reichsoberverwaltungsgerichtshofot, amellyel szemben az eddig országonként működő Staats Oberverwaltungsgerichtek megmaradnak, mint alájuk rendelt, kerületi hatáskörű középfokú bíróságok. Példás szervezetüknél fogva valóban méltóak lesznek ennek a funkciónak a betöltésére. c) Finanzgericht megszűnése. , A felismerhető irány tehát Franciaországban és Németországban is a magas bírói szerep betöltésére alkalmas középfokú bíróság kifejlődésére mutat, bár Németországban a pénzügyi bíráskodás terén éppen most szűntek meg a Finanzgerichtek, s minden hatáskör a Reichsfinanzhof kezében összpontosul. Érdekes ebben az új bíráskodásban az Oberfinanzpresidentnek magyar analógiával a pénzügyigazgatónak az a joga, hogy az eddig általában a Finanzgericht elé utalt ügyekben belátása szerint terjessze fel a jogorvoslatot az Oberfinanzhof elé, ha abban elvi vagy effvébként különleges fontosságú jogi kérdés merül fel. A jog kötelességet is jelent, tehát az Oberfinanzpresidentnek a jogilag kétes ügyeket fel is kell a bíróság elé terjeszteni. Érdeklődéssel várhatjuk a gyakorlat kifejlődését, mert ha a komoly jogvitás ügyek ezzel a módszerrel csakugyan a bíróság elé kerülnek, ez a rendszer előnyös is lehet. A bíróság tehermentesítése érdekében helyes, ha szabadül olyan ügyektől, melyekben a jogkérdést előzőleg elvileg már eldöntötték, vagy amelyekben szakértő szemmel nézve, úgyis csak egyfélekép lehet dönteni. Akármelyik pénzügyi szervezet körében azonban nem merném ezt a kísérletet megtenni. 5. Tekintély államok. Érdeklődésünket még affelé is kell fordítanunk, hogy az újabb alkotmányfejlődés milyen álláspontot foglal el a közigazgatási bíráskodás elvével szemben. Vájjon a tekintély elvén alapuló kormányzatok meghagyják-e a közigazgatási bíráskodás intézményét, vagy olybá tekintik-e, mely hatalmukat korlátozza? Aki mélyebben tekint a dolgokba, kell, hogy megértse: a köz-