Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 3. szám - Felsőbírósági elnökök évnyitó beszédei

azonban Széchenyi szerint is az ország érdekeinek leggondosabb mérlegelésével kell történnie, megfelelően az ő tételének: „a valódi magyar vak tán senkit se követ. Dr. Rakovszky Iván a m. kir. Közigazgatási bíróság elnöke: Amikor első ízben van szerencsém a Híróság évnyitó teljes ülésén elnökölni, úgy érzem illőnek, hogy szavaim tárgykörét a közigazgatási bíráskodás területéről válasszam. Arról kell nyilatkoznom először, ami bennünket legszorosabban összefűz, saját munkánk szervezetérői. Nem lógok hazai, vagy külföldi tételes jogi idézeteket sorba rakni, mert kétségtelen, hogy a teljes ülés tagjai közül ezeket többé-kevésbbé mindenki tudja. Nem akarok a mi közigazgatási bíráskodásunk napirenden szereplő reformproblémáival sem foglalkozni, mert ezekben meg itt mindenkinek úgy is többé-kevésbbé merevvé alakult meggyőződése van. Kissé magasabbra szeretnék emelkedni és rövid visszapillantást vetni a közigazgatási bíráskodás kifejlődésének történelmi és elméleti hátterére, levezetni, hogy miként és miért fejlődtek ki a bíráskodás különböző rendszerei és. hogy milyen fejlődési irány mutatkozik a mi napjainkban. Mindezek kifejtése talán már abból az okból sem egészen érdektelen, meri. mini tudjuk, készül a magvar közigazgatás átfogó reformja, amely kétségtelenül érinti a közigazgatási jogszolgáltatási is. Tudjuk, hogy a közigazgatási bíráskodásnak különböző rendszerei vannak. Más ez a rendszer Angliában, más Franciaországban, más Németországban. De hogy ezeket a rendszereket teljesen átérthessük, tudnunk kell. hogyan és milyen történelmi alapokon keletkeztek azok'/ I. Történelmi alapok. 1. Anglia. Nézzünk szél először Angliában, ahol legrégebben ítélkezhetik a végrehajtó hatalom körébe tartozó ügyekben független bíróság. Az angol közjog, s azon belül a közigazgatás rendszere a Cromwell féle polgárháború és az azt követő forradalmak következményekén! keletkezett. Egyetlen célja az volt, hogy a győztes pariáment uralmát biztosítsa és erős, önálló központi hatalomnak újból való kialakulását eleve lehetetlenné tegye. Erinek az alkotmánynak a közigazgatási illető jellegzetes vonásait a következőkben ismerhetjük fél. Szervezeti szempontból a miniszteri felelősség elvének kimondása a végrehajtó hatalom irányítását a parlament kezére