Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 1. szám - Finkey Ferenc: vitéz Moór Gyula új elmélete a büntetőjog magánjogi jellegéről

37 Finkey Ferenc: vitéz Moór Gyula új elmélete a büntetőjog magánjogi jellegéről. A Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztálya az 1941. évi december hó 13. napján tartotta a téli idényben harmadik ülését, amelyen dr. Mendelényi László elnöklete és a magyar jogászvilág nagy számban megjelent kitűnőségeinek részvétele mellett dr. Finkey Ferenc tiszteletbeli egyetemi tanár, ny. koronaügyész tartott előadást „vitéz Moór Gyula új elmélete a büntetőjog magánjogi jellegéről" címen. Az illusztris előadó rámutatott arra, hogy vitéz dr. Moór Gyula egyetemi tanár „A jogrendszer tagozódásának problémája" c. tud. akadémiai felolvasásában arra az eredményre jutott, hogy a jogrendszer logikai tagozása szempontjából az anyagi büntetőjog a jogrendszernek nem közjogi, hanem a magánjogi főcsoportjába sorozandó. A büntetőperjog pedig, habár túlnyomó részében közjogi jellegű, de helyesebben a közjog és a magánjog vegyülékének tekintendő. Ez ellen a felfogás ellen fejti ki aggályait Finkey, kiemelve, hogy a Moór felfogása ellentétben áll a büntetőjog mindkét ágának mai feladatával és a fejlődés irányával. Moór arra építi a maga felfogását, hogy a bűncselekmény elkövetése magántevékenység s a büntető perben is a vádlóit magántevékenységet végez, midőn magát védi. Finkey ezzel szemben rámutat arra, hogy a bűncselekmény elkövetése nem joga a bűntettesnek, hanem éppen az összesség, az állam és a társadalom jogrendje ellen irányuló támadás, melyet ezért az állam előre büntetés terhe alatt eltiltott. Legmarkánsabbul az angol jog fejezi ki ezt a ma uralkodó büntetőjogi felfogást azzal, hogy a vádiratos ügyekben a vádiratot ,,a király nevében" kell szerkeszteni (Rex versus X.), mert minden bűncselekmény a király, mint a közbéke őre ellen van elkövetve. De ellenkezik Moór elmélete a bünettőjog fejlődési irányával is, mely az új és a legújabb korban mindenütt szakított a középkori compositionalis rendszerrel s nem engedi át a közbüntetést a ,,privát autonómiának", hanem külön törvénykönyvben sorolja fel a bűncselekményeket, melyeknek jogi következménye az állami büntetés és külön codexet alkot a büntető eljárásról és a büntetés végrehajtásráól. Nem fogadja el Finkey Moórnak a polgári perjog magánjogi jellegére (alaki magánjog) vonatkozó felfogását sem, mert a polgári perben is a keresetjog — Plósz közismert, ma uralkodó elmélete szerint — közjog s a polgári perben is a felperes és alperes nem egymással, hanem az állammal állanak jogviszonyban. E kifogásai és aggályai mellett Finkey nagy elismeréssel adózik Moórnak a közjog és magánjog közti határvonal, valamint az univerzalizmus és az individualizmus összeegyeztetése tekintetében kifejtett szellemes és sok tekintetben helytálló fejtegetései iránt. A nagyérdekü előadás után felszólalt vitéz dr. Moór Gyula és dr. Vladár Gábor, akiknek mélyenjáró fejtegetéseire az előadás megállapításaiank szellemében dr. Finkey Ferenc adott összefoglaló választ.