Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 1. szám - Dr. Kuncz Ödön: Emlékbeszéd Schuster Rudolfról

36 legesnek, sőt önmagától értetődőnek vette a fegyelmezett, tudományos gondolkozást, amelyet különösen írásainak és előadásainak egyszerű­sége, közvetlensége és az áltudományosság pózától lávolállása igazol­nak. Kuncz Ödön Schuster Rudolf általános lelki beállítottságának vázolása után taglalni kezdte Schuster Rudolfnak 164 tanulmányát és nyilvánosságra jutott törvényjavaslatait. Rámutatott arra, hogy meny­nyire megtermékenyítették a valorizációról írt dolgozatai a magyar bírói gyakorlatot, melyen úttörő munkát végzett az ipari tulajdonjog tudományos művelése terén, mennyi értékes gondolatot vetett fel a részvényjogi reform köréből és hogy kisebb tanulmányaiban mennyi mondanivalója van a váltójogi, perjogi, csődjogi és biztosításjogi kér­dések területén is. Ezután Kuncz Ödön ismertette Schuster Rudolf három törvény­tervezetét, amelyeket a védjegyek oltalmáról, a szabadalmi jogról és az ipari mintaoltalomról készített. Méltányolta ezután azt a nagyhord­erejű munkásságot, amelyet Schuster Rudolf, mint bíró, lapszerkesztő és jogászegyleti vezető fejtett ki. Befejezésül Kuncz Ödön Schuster Rudolfot, mint embert jelle­mezte. „Schuster Rudolf jellemének meghatározója, — mondotta Kuncz —, hogy erdélyi ember és jó magyar ember volt. Az a közel félévszázad, amelyet Erdélyben átélt, döntő módon befolyásolta egész lényét. Az erdélyi jellegzetes élet, a maga kemény létküzdeimével, sok­féle vallásával és kiélezett nemzetiségi problémáival erőteljes, robusz­tus és megértő jellemeket termel ki. Schuster Rudolf érdességét és hízelgést nem ismerő őszinteségét ez a kemény küzdelmes erdélyi élet magyarázza meg. Ugyancsak ez az erdélyi élet szoktatta őt rá, hogy a maga agya szerint gondolkozzék és a maga lábán álljon." Schuster Rudolf nemes lelkének egyes vonásait elemezve rámutatott Kuncz Ödön közvetlenségére, őszinteségére és igazságszeretetére. Őszintesége termé­szetes következménye volt igazságszeretetének. Ö az igazságot akkor sem gyűlölte, ha ellene bizonyított és a hamisságot akkor is megve­tette, ha az ékes szavakba öltözött és hasznot ígért. Hazafias érzése nem hangzatos szavakban tündökölt, hanem az áldozatos cselekedetek­ben bontakozott ki. Többször ismételte, hogy annyi teendő van a magyar jog területén, amit az igazi magyar jogásznak kell kimunkál­nia. Ebben a „kimunkálásban" ö az élen haladt. Ez a primitív haza­szeretet sarkalta szenvedélyes szorgalmát, őrizte meg harcos fiatalsá­gát patriárcha korában is. A Magyar Jogászegylet nemes hagyományaihoz hű, — zárta be Kuncz Ödön emlékbeszédét —, ha Schuster Rudolf emlékét szívébe zárja, áhítattal őrzi és ezt a nagy bírót, szenvedélyesen szorgalmas jogtudóst és mintaszerű embert bevezeti a nagy magyar jogászok díszes emlékcsarnokába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom