Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)
1942 / 1. szám - Dr. Kuncz Ödön: Emlékbeszéd Schuster Rudolfról
36 legesnek, sőt önmagától értetődőnek vette a fegyelmezett, tudományos gondolkozást, amelyet különösen írásainak és előadásainak egyszerűsége, közvetlensége és az áltudományosság pózától lávolállása igazolnak. Kuncz Ödön Schuster Rudolf általános lelki beállítottságának vázolása után taglalni kezdte Schuster Rudolfnak 164 tanulmányát és nyilvánosságra jutott törvényjavaslatait. Rámutatott arra, hogy menynyire megtermékenyítették a valorizációról írt dolgozatai a magyar bírói gyakorlatot, melyen úttörő munkát végzett az ipari tulajdonjog tudományos művelése terén, mennyi értékes gondolatot vetett fel a részvényjogi reform köréből és hogy kisebb tanulmányaiban mennyi mondanivalója van a váltójogi, perjogi, csődjogi és biztosításjogi kérdések területén is. Ezután Kuncz Ödön ismertette Schuster Rudolf három törvénytervezetét, amelyeket a védjegyek oltalmáról, a szabadalmi jogról és az ipari mintaoltalomról készített. Méltányolta ezután azt a nagyhorderejű munkásságot, amelyet Schuster Rudolf, mint bíró, lapszerkesztő és jogászegyleti vezető fejtett ki. Befejezésül Kuncz Ödön Schuster Rudolfot, mint embert jellemezte. „Schuster Rudolf jellemének meghatározója, — mondotta Kuncz —, hogy erdélyi ember és jó magyar ember volt. Az a közel félévszázad, amelyet Erdélyben átélt, döntő módon befolyásolta egész lényét. Az erdélyi jellegzetes élet, a maga kemény létküzdeimével, sokféle vallásával és kiélezett nemzetiségi problémáival erőteljes, robusztus és megértő jellemeket termel ki. Schuster Rudolf érdességét és hízelgést nem ismerő őszinteségét ez a kemény küzdelmes erdélyi élet magyarázza meg. Ugyancsak ez az erdélyi élet szoktatta őt rá, hogy a maga agya szerint gondolkozzék és a maga lábán álljon." Schuster Rudolf nemes lelkének egyes vonásait elemezve rámutatott Kuncz Ödön közvetlenségére, őszinteségére és igazságszeretetére. Őszintesége természetes következménye volt igazságszeretetének. Ö az igazságot akkor sem gyűlölte, ha ellene bizonyított és a hamisságot akkor is megvetette, ha az ékes szavakba öltözött és hasznot ígért. Hazafias érzése nem hangzatos szavakban tündökölt, hanem az áldozatos cselekedetekben bontakozott ki. Többször ismételte, hogy annyi teendő van a magyar jog területén, amit az igazi magyar jogásznak kell kimunkálnia. Ebben a „kimunkálásban" ö az élen haladt. Ez a primitív hazaszeretet sarkalta szenvedélyes szorgalmát, őrizte meg harcos fiatalságát patriárcha korában is. A Magyar Jogászegylet nemes hagyományaihoz hű, — zárta be Kuncz Ödön emlékbeszédét —, ha Schuster Rudolf emlékét szívébe zárja, áhítattal őrzi és ezt a nagy bírót, szenvedélyesen szorgalmas jogtudóst és mintaszerű embert bevezeti a nagy magyar jogászok díszes emlékcsarnokába.