Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 1. szám - A büntető és a polgári eljárás viszonya. 1-2. [r.]

6 nem tudhatta v. közölni nem képes". (Bp. 221. §.; Pp. 312. §., ismételten szószerint azonos szöveg!) A bíróság a tényállás felderítése végett mindkét eljárásban hivatalból rendelhet el tanúkihallgatást (Bp. 288., 306. §.; Pp. 288. §.), szemlét (Bp. 225., 306. §.; Pp. 340. §.), s szakértőmeghallgatást (Bp. 225. §.; Pp. 350. §.). Ugyancsak hivatalból rendelheti el az adott szakértői vélemény felülvizsgálását (Bp. 238. §.; Pp. 367. §.). Az elnök köteles gondoskodni arról, hogy a perbevitt ügy kimerítő tárgyalásban részesüljön, az ügyre nem tartozó körülmények bizonyításával, azokra való kitérésekkel a tárgyalás menete ne késleltessék. (Bp. 296. §.; Pp. 224. §.) Az eljáró bíró mindkét eljárásban meghatározott esetekben a tárgyalást elnapolhatja, elhalaszthatja. A bíróság a törvényben körülírt okok fennforgása esetén az ügyek egyesítését rendelheti el. (Bp. 19. §.; Pp. 233. §.) Mind a büntető-, mind pedig a polgári eljárásban helye van annak a bíró által történő felfüggesztésének. A büntetőbíróság a bűnvádi eljárást felfüggesztheti, ha a bűnügy eldöntése valamely lényeges magánjogi kérdés iránt indítandó v. megindított eljárás eredményétől függ. Rendszerint felfüggesztendő az eljárás, ha az előleges kérdés valamely házasság érvényességére v. érvénytelenségére vonatkozik. (Bp. 7. §.) Csekély eltérésektől eltekintve lényegileg hasonlóan szabályozza ezt a polgári perben a Pp. 234—235. §-a. Utóbbi az eljárást akkor is felfüggeszthetőnek mondja ki, ha a per eldöntése egészben v. részben olyan körülménytől függ, amelynek megállapítása büntető eljárásnak szolgál tárgyául. (Pp. 234. i§.) Mindkét eljárás ismeri a záros határidő alatt előterjesztendő igazolási kérelmet. A büntető és polgári eljárásban egyaránt igazolásnak van helye, ha a fél önhibáján kívül mulasztott valamely határidőt v. határnapot, a bűnvádi perrendtartásban ezenfelül még akkor is, ha a mulasztást más elháríthatatlan akadály idézte elő. (Bp. 463. §.; Pp. 451. §.) Egyik eljárás sem ad azonban az igazolás iránt előterjesztett kérelemnek halasztó hatályt. (Bp. 468. §.; Pp. 459. §.) A tárgyaláson elkövetett bűncselekmény esetén a bűnvádi perrendtartás szerinti letartóztatási okok fennforgása esetén nemcsak a büntetőbíróság, de a polgári bíróság is elrendelheti a lettes azonnali letartóztatását. (Bp. 333. §.; Pp. 215. §.) Lényegileg azonos alapra van fektetve a bírói mérlegelés mikénti eszközlése. A bíróság a polgári perben a tényállás valóságát v. valótlanságát a tárgyalás és a bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatásával ítéli meg (Pp. 270. §.), a büntetőperben pedig a bizonyítás eredménye felett a bizonyítékoknak egyenként és összefüggésükben való gondos mérlegelésével határoz. (Bp. 324. §.) A bíróság mindkét eljárásban azoknak az eseteknek a kivételével, amelyekben a törvény szerint ítélettel kell határozni, végzéssel ha-