Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 1. szám - A büntető és a polgári eljárás viszonya. 1-2. [r.]

MAGYAR JOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Feless kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Egyes szám ára a rnelléklapokkal 2-40 P. Szerkesztőség: Budapest, II Arvácska-utca 5. 6 szálK ára az elsö felévre ,2._ p 1 elefonszam : 153-883. 1. szám. Budapest, 1942. január no XX1I1. évfolyam. A BÜNTETŐ ÉS A POLGÁRI ELJÁRÁS VISZONYA. Irta: dr. Richler Béla, budapesti kir. ügyész. Az államélet rendjét lényegileg az anyagi jogok szabályozzák. Ezek határozzák meg az államon belül alkotott közösségeknek, közü­leteknek, továbbá az egyéneknek jogait és kötelességeit. Érvényesülé­süket rendszerint szankció biztosítja. A szankció igénybevételét szol­gálják az eljárási ú. n. alaki jogszabályok. A megsértett jog orvoslása tehát az eljárási jogszabályok segítségével történik. Az alaki jog ilyen körülmények között az anyaginak nélkülözhetetlen kiegészítő része, az előbb^ biztosítja az utóbbinak valóságos érvényesülését. Helyesen mondja Baumbach: „das Prozessrecht ist keine Spur weniger wichtig als das materielle ReeÜt; es ist die Schneide des Messers, das ohne Schneide eben kein Messer ist".1) Az eljárási szabályok nagy általánosságban két nagy csoportba sorozhatok: a büntető- és polgári eljárás szabályaira. Az alaki jogszabályok említett jelentőségénél fogva nem érdekte­len ennek a két eljárási jognak egymáshoz való viszonyát tanulmá­nyozás tárgyává tenni. Elméleti, de gyakorlati szempontból is érdeklődésre tarthat szá­mot, hogy rendes bírói jogszolgáltatásunknak e két egyedüli peres el­járása milyen körülményeknek köszönheti az eltérő szabályozást, minő okok közrejátszásának alakulását, fejlődését, s hogy milyen eszközök mellett, minő feladatok és célok megvalósítására törekszik. Indokolttá teszi ezt a vizsgálódást az a körülmény is, hogy mind­kettő olyan állami jogvédelmi intézményünk,-) amelyen egész igaz­ságszolgáltatási rendszerünk nyugszik, s így e két rokon peres eljárás kapcsolatainak felismerése és részletes feltárása szinte szükségszerű. A történelmi visszapillantás tükrében a népvándorlás korában és az ezt követő időkben mind büntető-, mind pedig polgári sérelmek >) Baumbach A.: Der unbekannte Zivilprozess. Deutsche Jiiriston-Zei­tung. 39. évf. 1. füzet. 51. o. .2) Finkey Ferenc: A magyar büntetőjog tankönyve. Budapest. IV. ki­adás. 103. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom