Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 5. szám

85 552. §.), a fellebbezési és felülvizsgálati határidőt 15 napban határozza meg. (Pp. 480., 526. §.) A büntetőperben a felfolyamodást, fellebbezést és semmiségi panaszt az ennek alapjául szolgáló határozat kihirdetésekor kell bejelenteni, a határozatnak kézbesítés útján történő közlése esetén pedig ennek megtörténtétől számított 8 nap alatt. (Bp. 378., 388., 425., 431., 548. és 557. §.) Ugyancsak a per összpontosítását szolgálja az a szabályozás, amely a határnapok és záros határidők elmulasztásának orvoslására rövid igazolási határidőt állapít meg, a polgári perben 15 napban (Pp. 452. §.), a büntető el járásin; n 8 napban (Bp. 464. §.) szabja meg, s nemkülönben az a további körülmény, amely mindkét perrendben az elmulasztott cselekményt az igazolással egybekapcsolni rendeli. (Bp. 464 -466. §.; Pp. 453. §.) A per koncentrációját mozdítja elő a perorvoslati fokok számának a csökkentésére irányuló perbeli törekvés. így a polgári perben általánosságban az elsőbíróság ítélete ellen csak egy meghatározott összeget meghaladó fellebbezési érték esetén van fellebbezésnek (Te. 24. §.), a kir. törvényszéknek és a kir. ítélőtáblának másodfokon hozott ítélete ellen pedig — a kivételektől eltekintve — csak egy ugyancsak meghatározott összeget meghaladó felülvizsgálati érték fennforgása esetén van további perorvoslatnak helye. (Te. 37. §.) A perorvoslati íórumok csökkentését szolgálja a Ppn. 18. §-ában szabályozott ugró fellebbvitel. Az ebben körülírt feltételek mellett az ügy az elsőbíróságtól a másodfok kikerülésével közvetlenül a harmadfokú bíróság elé vihető elbírálás végett. Ugyancsak korlátozva van a pergátlók tekintetében a perorvoslat. (Pp. 181., 522. §.) Ugyanez a törekvés nyilvánul meg a büntetőperben is. Nincsen perorvoslatnak helye a rögtönítélő bíróság határozata ellen. (9550/1915. I. M. sz. rendelet 40. §.) Csak egyfokú perorvoslatot, semmiségi panaszt engedélyez a törvény a politikai természetű bűncselekmények tekintetében eljáró kir. törvényszék öttagú külön tanácsainak ítéelte ellen. (1938:XVI. tc. 1., §•) Ugvancsak egyfokú peronoslattal, semmiségi panasszal lámadható meg az uzsorabíróságnak ítélete (1920:XV. tc. 19. §-a helyébe lépett 6770/1925. M. E. sz. rendelet 2. §-a.) Mindkét perorvoslat folytán az ügyek közvetlenül a kir. Kúriához kerülnek elbírálásra. Korlátozottan van perorvoslatnak helye a másodfokon hozott döntések ellen is. így °ly ügyben, amelyben az elsőfokú ítéletet egyesbíró hozta, az ítélőtábla ítélete ellen semmiségi panasznak csak a Bp. 385. §-ának 1 a) és c) pontjában meghatározott semmiségi okból van helye, ha azonban az egyesbíróság ítéletét a bűnösség és minősítés kérdésében helybenhagyta v. csupán enyhébb büntetés kiszabásával változtatta