Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 5. szám

86 meg, semmiségi panasznak egyáltalában nincsen helye (1928 :X. tc. 30. §.), stb. Ugyancsak a per koncentrálását szolgálja, hogy mind a büntető-, mind pedig a polgári perben a bíróság egyaránt megtagadhatja az új bizonyítékok felvételét, ha azok az ügy érdemi elintézésének késleltetését, elhúzását célozzák (Bp. 393. §.; Pp. 222. §.), sőt a polgári perben azt, aki nyilván alaptalanul hivatkozik ilyen bizonyítékra, pénzbírsággal sújthatja. (Pp. 222. §.) A csupán kiragadott ezek a szabályozások nem hagynak kétséket aziránt, hogy a koncentrációra törekvés mindkét eljárásnak egyaránt sajátja. A polgári perbeli alapelvek mindegyike tehát a büntető eljárásban is feltalálható, mindenegyes ilyen elv lényegében a büntetőpernek is alapelvéül szolgál. A két jogérvényesítő eljárás belső szerkezetének tovább boncolásánál szoros kapcsolatot találunk a két eljárás alanyait illetően is. A büntető- és polgári pernek egyaránt alanya: két vitázó fél és a vitát eldöntő bíróság.23 Mindkét per alanyainak a jogállása közel egyforma a két eljárásban. A bíróságnál, mint közjogi intézménynél ez a dolog természetéből következik, de megállapítható ez a feleknél: felperesnek és alperesnek, vádlónak és vádlottnak egymáshozi és a bírósághoz fűződő viszonyánál is. A vádnak a képviselője, a főmagánvádló, a közvádló, továbbá a vádlott és védője lényegben a polgári felekhez hasonlóan terjeszt elő kérelmeket, indítványokat, tehet nyilatkozatokat, s — miként láttuk — rendelkezhet a perbevitt igény tekintetében. Mindkét eljárásban mindegyikük vonatkozó érdekeinek kíván érvényt szerezni. A büntetőpernek felei tehát éppen úgy és olyan feleknek tekinthetők, mint a polgári perben a felperes és alperes s ill. képviselőik. Bűnvádi perrendtartásunknak miniszteri indokai szerint is „lehetőleg arra kell törekedni, hogy a felek között teljes jogegyenlőség létesüljön, s hogy azok olyan jogállást foglaljanak el, mint a polgári perben a felek". A felek büntető és polgári perbeli azonos jogállását a kontinenstől eltérően egészen különlegesen biztosítja az angol common law. Ennek a jogrendszernek alapvető szabálya, hogy büntető eljárás csak magánindítványra indul meg, s nem állami szerv, hanem a panaszos, mint magánvádló s illetve annak pénzen fogadott jogi képviselője viszi a vádat.2i Az azonos jogállás ehelyütt tehát szinte maradéktalanul érvényesül. Lényegileg ugyanaz a helyzet Angliában a Prosecution of Offences Acts óta létesített köz vádat ügyekben. 23 Finkelj: I. m. 103. "o. 24 Gsiky János: Egy állam — ügyészek nélkül. Jog. 1938. évf. 131. o.