Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 5. szám

84 Az anyagi rendelkezési jog tehát nemcsak a polgári pernek, hanem a büntetőpernek is eleme, s mindkettő lényegileg azonos feltételek fennforgása esetén gyakorolható. Nem ismeretlen azonban á büntetőperben a rendelkezési elvnek alaki vonatkozása sem. így a közvádlónak is módjában áll az egyesbíróság elé tartozó ügyekben a megvádolt marasztalása iránti igényét a Te. 107. §. 1., esetleg 3. bekezdésén alapuló vádindítvány útján érvényesíteni, előterjesztheti a vádját a Te. Í07. §. 2. bek. alapján és végül vádirat alakjában is, a tanács elé tartozó ügyekben bizonyos esetekben jogában áll vádját vizsgálat kapcsán v. anélkül előterjeszteni (Bp. 108. §. 3. p., 1921:XXIX. tc. 7. §. 2. p.), indítványozhatja az eljárásnak soronkívül történő lefolytatását, stb. A polgári pernek alapelvét képező rendelkezési jog tehát anyagi és alaki vonatkozásban a büntető eljárásnak is eleme. Megtalálható a büntetőperben a polgári per új alapelvének, a koncentrációnak21 a megvalósítására irányuló törekvés is. A per sallangmentes, tömör, gyors lepergésének megvalósítását jelentő ennek az alapelvnek az érvényesülését szolgálják többek között a két eljárásban a tárgyalások elnapolását, elhalasztását korlátozni kívánó rendelkezések. így a polgári perben nálunk a bíró a tárgyalást a fél kérelmére csak fontos ok fennforgása esetén (Pp. 238. §.), — hivatalból pedig csak akkor napolhatja el, ha annak megtartását halaszthatatlan hivatalos tennivaló, vagy egyéb fontos ok gátolja (Pp. 241. §.), ebben az esetben is azonban a megjelent tanúkat és szakértőket kihallgatni köteles (1930:XXXIV. tc. 16. §.). A büntetőperben is az elnök a főtárgyalást annak megkezdése előtt csak fontos okból halaszthatja el (Bp. 290. §.). A fél ilyen irányú kérelmének is csak akkor ad helyt, ha ez a védelem előkészítése végett szükségesnek mutatkozik (Bp. 318. §.). ilyen esetekben is azonban csak a megjelent vádlott, tanúk s esetleg szakértők kihallgatása után. (Bp. 335. §.) A büntetőper koncentrálását kívánja megvalósítani az a további szabályozás is, hogy a felsorolt eseteken kívül a főtárgyalás elnapolásának, illetőleg félbeszakításának csak a Bp. 336. §-ában kimerítően felsorolt esetekben van helye. A per megrövidítését célozzák mindkét eljárásban a rövid perorvoslati határidők. így polgári perrendünk a régebben szokásos hosszabb perorvoslati határidő22 helyett a felfolyamodási határidőt 8 napban (Pp. 21 Részletesen kifejtve: Richter Béla: A polgári per új alapelve. Jog. III. évf. 1. füzet. 27—37. o., Politikai irányeszmék. 85—89. o. 22 Az izlandi perjogban ez idő szerint is 6 hónap-, a hollandi perrend szerint pedig 3 hónap a perorvoslati határidő. Leskc Franz—Loewenfeld W.: Die Rechtsverfolgung im internationalen Verkehr. Der Zivilprozess in den europáischen Staaten und ihren Kolonien. Berlin. 1933. 306. és 482. o.