Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 5. szám

s:5 hivatalból rendélheti el más közhatóságoknál levő okiratok megszerzését (Pp. 328. §.); hivatalból rendelhet el szemlét (Pp. 240. §.); hivatalból szakértők meghallgatását (Pp. 350. §.) s ugyancsak hivatalból rendelheti el a felek eskü alatti kihallgatását (Pp. 368. §.) stb . . . A tényállásnak hivatalból nyomozása, kiderítése tehát a polgári pernek is sajátja, a nyomozó elv erészben tehát ehelyütt is érezteti hatását. A rendelkezési elv a polgári perjogban lényegileg ugyancsak kettőt jelent: egy anyagi vonatkozásút és egy alakit. Materialiter jelenti azt a jogosultságot, hogy a fél a perben érvényesített magánjogi igénye tekintetében előterjesztett kérelmét, keresetét felemelheti, leszállíthatja, bizonyos korlátok között megváltoztathatja, esetleg attól el is állhat, keresetét kiterjesztheti, más személyeket, szavatost perbehívhat stb. . . Alaki oldala a rendelkezési elvnek, hogy a fél keresettel esetleg iizetési meghagyással érvényesítheti igényét, az eljárás rendes menete avagy soronkívüliség engedélyezése mellett, ügyvéd útján avagy anélkül, stb. . . A rendelkezési elv mindkét vonatkozásban feltalálható a büntetőperben is. így természetesen a főmágánvádas ügyekben. A közvádra üldözendő ügyekben is azonban a közvádló a megvádolt marasztalása iránt érvényesített igényét, vádját ugyancsak megváltoztathatja, módosíthatja, új vádat emelhet, a megemelt vádat elejtheti, tehát az érvényesített igény tekintetében saját hatáskörében rendelkezhetik. Kétségtelen, hogy a közvádló a közvád tekintetében ilyen értelemben csak akkor járhat el, ha a megfelelő törvényes előfeltételek tennforognak: a vád tárgyává tett tényállás módosult, új bűncselekmény tényálladékát megvalósító tényállás merült fel, vagy pedig a főtárgyaláson kiaLakuKt tényállás szerint bűncselekmény nem forog fenn, avagy annak igazolására megnyugtató bizonyíték rendelkezésre nem áll, s ül. annak büntethetőségét a törvényben meghatározott valamely ok, így pl. elévülés stb. kizárja. Lényegben ugyanez a helyzet azonban a polgári perben is. A polgári perbeli fél is rendszerint csak akkor terjeszt elő új keresetet, s ezt cs;ik akkor emeli fel, illetve szállítja le, ha a perben kialakult tényállás szerint a törvényes rendelkezéseknél fogva a perbevittnél nagyobb, ül. kisebb igény illeti meg, s keresetétől is csak akkor áll el, ha vonatkozó igénye a perben megállapíthatónak mutatkozó tényállás szerint nem bizonyítható, vagy a törvényes rendelkezésnél fogva nem illeti meg, vagy esetleg érvényesítését a törvényben meghatározott valamely ok, pl. elévülés stb. kizárja. A polgári perbeli igény feletti rendelkezés is tehát a gyakorlatban, a valóságban a büntetőeljáráshoz hasonlóan ugyancsak bizonyos törvényes s ül. perbeli előfeltételek fennforgása esetén történik meg.