Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 3. szám - Dr. Sándorfy Kamill: Székelyörökség. Székely öröklés

54 marháit és örökségét is elveszesse, és annakutánna mint olyan hamis hitű és névbeli, Székely Országunkban ne maradhasson és ne lakhassék. A székelyeknek 1506-ban Agyagfalván hozott Constitutioi a Székelyföldet ugyanígy szinte külön országnak deklarálják s amíg egyrészről a magyar királyhoz való hűséget hangoztatják, mondván „hűségeinket is megtartván, királyunkat találjuk meg," másrészről szinte mare clausumnak tekintik a Székelyföldet, egyetértést parancsolva az ellen, hogy „országunkban valami taplója és kovásza legyen a hitetlenségnek" és azt rendelik, hogy ha a királynak tisztviselőjétől „valami törvénytelen háborgatás és kárvaHás történik országunknak szabadsága ellen, ne pártütéssel álljanak ellene, hanem közönségesen egy helybe üljenek és a megbántott félnek segítsenek," aki pedig „közönséges végezésünknek rontója, ki közöttünk méltatlan és nemzetünknek árulója, minden tisztességét és becsületét elveszessze, ne is legyen azután soha örökké szabad törvényben venni, semmi tisztet is ne viselhessen és itt Székelly Országban soha ne is lakhassék." „A Székely Nemzeti régi Törvényei, melyek 1555-ben Április 28-án Udvarhellyen tartatott Országos Gyűlésen öszve szedettek, és Dobó István és Kendi Ferenc akkori Erdéllyi Vajdák által megerőssíttettek,"s a 30. pontban kimondják, hogy „székely ember .örökségét semmiképen el nem vesztheti, ha a fejét hitetlenségért elvesztené is, hanem attyafijára marad." Ebből is kitűnik a valóban ősi gondolat ereje, hogy a székely ember és földje között a kapcsolat soha meg nem szűnjék, még akkor se, ha lefejeznék, mert akkor az atyafira kell maradnia a birtoknak. Ugyanígy II. János királynak 1562. évi segesvári Artikulusaiban az 1-ső pontban olvassuk, hogy a székelyek jószágokat, örökségeket el nem veszthetnek ugyan, de hozzáteszi a király — ez volt az első elvi áttörés, az első erőszak a székelyörökség fogalmán — bogy ha „a király méltósága ellen és az ország békességes állapota ellen feltámadnak, hogy ezután valamikor eök oly Dologban vétkeznének, kikből örök hitetlenség szokott következni; eök is azonképpen, mint a Nemesség, és Országbéli több Híveink, örök hitetlenséggel büntettessenek, és mind fejeket, Jószágokat, és örökségeket elveszessék." Szabad székely birodalomról álmodik nemcsupán a székely, de így rendeli János király is a 4. pontban, mondván: „A székely község mi szabad birodalmunk alatt légyen, kiket sem az Fő Népek, sem senki akárkik légyenek bántani ne merjék, sem semmi szolgálatra ne kényszerítsék őket." A székelyörökség maga az ősöktől megszerzett székely föld, illetőleg ennek egy-egy családot illető ősi része. A földet, amelyet a falubeliek együttesen bírtak, nyilföldmek vagy falu nyilának nevezték, erre a nyilföldre a mult századig falui földközösségben éltek, ezt a falu csak 5 Kilyéni Székely Mihály: „A Nemes Székely Nemzetnek Constitutioji, Privilégiumai és a Jószág leszállását tárgyazó némelly törvényes ítéletei, több hiteles Leveles-tárokból egybe-szedve," Pest, 1818. 40. 1.