Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - Dologiság - kötelmiség

18 tói messze, egy padon követte el tettét s amikor a rendőr reáakadt, azt mondotta, hogy őt alvó állapotban támadta meg egy férfi s miután összeszurkálta, 10 pengőjét is elrabolta. Ez az ember később sem tudta okát adni annak, hogy miért adta elő ezt a valótlanságot. Az álrablási eseteknek főleg ősszel van az idénye, de más évszakokban is előfordulnak s ilyenkor ragályszerűen következnek egymás után. Oka ennek az, hogy a közbiztonsági hatóságok félrevezetésének ezidőszerint nincs következménye. Bárki is büntetlenül megteheti azt, hogy egy hazug történet koholásával a rendőrség tagjait, komoly feladataik megoldásától vonja el s az államkincstárnak károkat is okozzon. Különösen megtorlandónak tartom azokat az eseteket, amelyeknek kitalálói előzőleg maguk is bűncselekményt követtek el és annak leplezésére teszik meg valótlan feljelentésüket. A magyar büntetőtörvénykönyvnek, a rablásra vonatkozó szakaszai hiányosak, mert e súlyos bűncselekménnyel kapcsolatban nem mondják ki a szövetségnek és az előkészületi cselekménynek a büntethetőségét. A büntetőtörvénykönyvnek ezt a hiányát pedig mindenképen pótolni kell és pedig olyképen, hogy a szövetség is és az előkészület is külön-külön büntethető legyen, mert a rablást igen sokszor előzi meg ez a két cselekmény. Elképzelhetetlennek tartom azt, hogy az esetben, ha a rablásra szövetkező és előkészületet tevő személyeket a rablás végrehajtása előtt a rendőrség ártalmatlanná teszi, azok semmiféle megtorlásban ne részesüljenek s csak egy, úgynevezett közigazgatási elbánással mentesüljenek, a jól megérdemelt büntetés alól. A rablás főbenjáró, gonoszan előszakos és közriadalmat keltő bűncselekmény s ezért az azt megkísérlő gonosztevőkkel szemben, semmiféle kíméletnek nincs helye. Dologiság — kötelmiség. Irta: dr. Cziglányi Aladár egyetemi magántanár, pécsi kir. törvényszéki bíró. I. A dologi jogviszony és a dologiság lénvege tulajdonképen nem határozható meg. De azért szabatos fogalmi meghatározás nélkül is megvilágíthatjuk ha szembeállítjuk a kötelmiséggel. A kötelmiség állapotában pl. követelhetjük valamely meghatározott személytől, hogy nekünk valamely meghatározott dolgot átadjon. Ha azután ez a kötelmiségben bennrejlő igény hatályosul, a szándékolt ügyleti cél megvalósul és mi ennek következtében a követelt dolognak birtokába is jutunk, a dologiság jog-