Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)
1941 / 1. szám - Dologiság - kötelmiség
19 állapota következett be. Ezt az állapotot a dolognak tényleges uralmunk és rendelkezésünk alá jutása mutatja és jellemzi. Ezért a dologiság és a kötelmiség között nem is lehet tulajdonképen ellentétet megállapítani, hanem csak fokozati különbséget. A dologiságban ugyanis a kötelmiséghez képest bizonyos többlet van: az a hatalmasság a dolog felett, amely itt már nemcsak igényt jelent a dolog iránt, hanem megvalósult uralmi adottságot. Ha a dologiságot mégis mindenáron meg akarnánk határozni, ezt a legjellegzetesebb módon oly meghatározással tehetnénk, amely szerint dologiság egy meghatározott személynek, vagy személyeknek és valamely meghatározott jogtárgynak uralmi kapcsolata. Ilyen meghatározás azonban, ha érzékeltetné is némileg a fogalmat, mégsem lehetséges, mert nem engedi ezt meg a fogalmak tisztázott rendje. Efelett szigorúan őrködik a bölcseleti ellenőrzés, amely a maga fogalmakat tisztázó, elhatároló, össze nem tartozó elemek kapcsolását tiltó szerepében joggal tiltakozhatnék az ellen, hogy a dologiságol a személynek valamely tárgyra vonatkozó uralmi kapcsolatában határozhassuk meg. Á kapcsolat (relatio) fogalmában ugyanis elengedhetetlenül benne van a kölcsönösség. Ez pedig viszontkapcsolódást, a visszavonatkoztatás lehetőségét feltételezi. Ezért nem lehetséges személy és dolog között kapcsolat, hanem csupán a személyből kiinduló egyoldalú uralmi helyzetről lehet szó. A dologból kiinduló és a személyre kiható vonatkozás lehetetlen. Nincs meg tehát a kölcsönösség, így kapcsolat sincsen. Kapcsolatról és jogviszonyról ezért csak személyek között lehet szó. Valamely dologra vonatkozólag lehet reláció ugyanarra a dologra uralmat vagy rendelkezést gyakoroló egyes személyek között, de nem lehet maga a dolog és egyes személyek között. Köíelmi jogviszonyban egyes meghatározott személyek állanak egymással szemben, a dologi jogviszonyban pedig a dolog felett hatalmat gyakorló egyénnel, vagy egyénekkel szemben mindenki más, aki csak létezik. Itt tapinthatunk rá a dologiság lényegére: az abszolút jellegre. Arra, hogy uralmunk mindenki mást kizáró módon jelentkezik a dolog felett és pedig vagy minden, vagy pedig csak egyes meghatározott vonatkozásban. És itt megvilágítva láthatjuk azt is, hogy milyen zseniális volt Grosschmid meglátása, aki szerint minden dologi jog sűrített kötelem. Mert a dologi jogban olymódon összesűrűsödve jelentkezik a dologi jogosult igénye, hogy jogával szemben mindenki más kötelezettséggel tartozik. A dologi jogosultnak abszolút jellegű követelési joga van mindenkivel szemben aziránt, hogy jogát tiszteletben tartsa. Azt, hogy mi a gyakorlati különbség dologiság és kötelmiség között, a legjobban akként illusztrálhatjuk, ha olyan kötelmet