Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - A rablás bűncselekménye

15 nak. Ide-oda lökdösik, ütlegelik, majd eltűnnek. Az utóbbi két férfi is a nőhöz és társához tartozott s mialatt négyen körülvették és bántalmazták a közbelépőt, elvették pénztárcáját és óráját is. A négy cinkos, elfogatása után vallotta be a rendőrségen, hogy a rablást előre megbeszélt terv alapján követték el s előre megbeszélték a jelenet megjátszását is. Ilyen esetek azonban a ritkábbak közé tartoznak. Az általánosabban ismert mód a megtámadni szándékolt személy megközelítésére, a különböző ürügyekkel való megszólítás, mint például: — Hova megy? — Hány óra? — Tüzet kérek. Azok a tettesek, akik ilyen bevezetés után követték el a rablást, sohasem tudták kellő magyarázatát adni annak, hogy miért használták előbb az előzetes megszólítást és miért nem támadták azonnal. Ennek a jelenségnek két oka lehet: Az egyik az, hogy a megtámadottnak figyelmét eltereljék, a másik az, hogy a támadó, szinte bátorítsa magát. Számít az elutasításra, ami feljogosítja őt vita kezdésére, majd mesterséges haragjában a támadás bevezetésére. Ezeknél jóval merészebbek azok, akik durva módon kötnek bele áldozatukba. Szándékosan meglökik és még ők förmednek rá, — kérdőre vonják, hogy miért nem tér ki, vagy miért néz rájuk. Az előzetes megszólítás nélküli közvetlen és azonnali támadás, csak a már előre kiszemelt áldozatokkal szemben szokott bekövetkezni, és pedig rendszerint azonnal. Ilyen kiszemelt áldozatok a leggyakrabban a postások, pénzbeszedők és hasonló foglalkozásúak. Az ilyen esetekben a támadó legnagyobbrészt egyedül szokta a cselekményt elkövetni vagy azt megkísérelni. A zárt helyiségben tartózkodókkal szemben viszont csaknem mindig több tettes követi el a rablást vagy annak kísérletét és pedig előzetes tervek, megbeszélések és figyelések után. Ilyen helyiségek a bankok és más intézmények pénztárhelyiségei, úgyszintén postahivatalok is. A szinte mindennapos esetek közé tartoznak azok a rablások, amelyeket valamely korcsmában való ismerkedés előz meg. Az ismerkedést valamilyen szerencsejáték, nem ritkán fogadás követi és az ezekből származó követelések, összezördülések később az utcán, mámoros fővel nyernek elintézést. A viták nyomán járó erőszakoskodások nem indulnak meg rablási célzattal, mert eme erőszakoskodások, pusztán ittas emberek vélt jogainak, vélt jogos, de erőszakos érvényesítése. A szereplő személyek ily esetekben, sokszor már régebben ismerik egymást és összekülönbözésük inkább verekedésben nyer elintézést. Ekközben történik azután a vélt jogok érvényesítése, ami bizonyos tárgyaknak vagy pénzdaraboknak az erőszakos elvételében nyer befejezést.