Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - A rablás bűncselekménye

14 arra, hogy a szóbanforgó esetet inkább zsarolásnak tekintsük, mint rablásnak, mert bár erőszak történt, ez az erőszak jelentéktelenebb mérvénél fogva nem érte el a rablás határát. Ezt, a zsarolás bűncselekményénél viszont súlyosabb mértékben megnyilvánuló erőszak többletet az ítélethozatalnál lehet szigorúbban mérlegelni s ez a szigorúbb mérlegelés egy súlyosabb büntetési tétel kimondásában nyerhet kifejezést. így tehát nem is kell tartani attól, hogy a tettes durvább módon megnyilvánuló jogsérő cselekménye egy enyhébb minősítés következtében kellő megtorlásban nem részesül. A rendőrségen, rablás miatt tett feljelentések két részre oszlanak. Az egyikbe tartoznak a valóban megtörtént rablások, a másikba az álrablások. Eme utóbbiak teszik a lényegesen magasabb számot. A bűncselekmények felderítésével és nyomozásával foglalkozó hatósági személyek gyakorlott szeme a legtöbbször észreveszi azt, hogy álrablás meséjével áll szemben. Megrögzött szokása az a feljelentőknek, hogy erősen túlzott és kiszínezett tartalmú szöveget adjanak elő még akkor is, ha a bűncselekmény tényleg megtörtént. A valóban megtörtént bűncselekmények szenvedő alanya elfogultan gondolkozik és a valóságon messze túlmenő előadás mögött ott rejtőzik valamely hátsó gondolat vagy elérni kívánt cél. Ez a jelenség a más bűncselekményekkel kapcsolatban tett feljelentéseknél is észlelhető, de a leggyakrabban mégis a rablással összefüggően fordul elő. * A rablás bűncselekményének az elkövetési módja, a köztudatban általánosságban úgy él, hogy az szóbeli fenyegetéssel kezdődik és egy tettlegesen erőszakos cselekménnyel fejeződik be. Csak kevesen figyelték meg azt, hogy a rablást sokszor egy fondorlatos megközelítés előzi meg, amely a megtámadási szándékolt személy félrevezetését célozza. A tulajdonképeni cél pedig az, hogy a tettes, kiszemelt áldozatát kockázat nélkül érhesse el s azt védekezésre képtelenné tegye. Előfordulnak olyan előre kitervelt esetek is, amikor szinte színpadias tömegjelenetek előzik meg a rablást. Az ilyen előre való megrendezésnek, egyik legjellemzőbb esete a következő. Egy, a város belsejében álló bérház, homályos kapuja alatt egy férfi és egy nő áll s barátságosan beszélget. Amikor észreveszik, hogy a lépcsőházban, egy kifelé igyekvő idegen férfi jelenik meg, a barátságos beszélgetés hirtelen szitkozódássá alakul át, amit hamarosan a nőnek tettleges bántalmazása követ. Az idegen férfi beleavatkozik, meg akarja védeni a nőt, mire mindketten a beavatkozó ellen fordulnak s — ,,mi köze hozzá" — jelszóval ütlegelni kezdik. A lármára előkerül még két, — szintén beavatkozó férfi — s ezek is a jóhiszemű közbelépő ellen fordul-