Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 11. szám - Az újraközlő büntetőjogi felelőssége

205 volt-e, hogy az újraközölt elmemű az eredetivel azonos tartalom­mal lett-e közzétéve és azt, hogy az újra közlő tudott-e az előző büntető ítéletről, mert ha ezt a tudatot nem lehet megállapítani, akkor — feltéve, hogy az elkövetett sajtóbűncselekmény bármi­lyen okból nem büntethető — szándék hiánya miatt (Btk. 75. §.) semminemű bűncselekményt sem lehet megállapítani. Ez a tudat s így a szándék kétségtelenül fennforog akkor, ha az újraközlést az előző sajtóperben elítélt vagy olyan sze­mély követte el, akinek fokozatos vagyoni felelősségét az előző büntető ítélet a St. 40. és 42. §-ai alapján megállapította. E bűncselekmény miatt a bűnvádi eljárást közvádra hiva­talból kell folyamatba tenni s mivel a védett jogi érdek a bírói ítélet tekintélye, pótmagánvádnak nincs helye Minthogy e cselekmény köztörvényi bűncselekmény, ennél­fogva a kísérlet, részesség és elévülés szabályai a Btk., esetleg Kbtk. ide vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően alkalmazan­dók. Részes lehet mindenki, aki az újraközlésben a részesség valamely alakzatában előírt tevékenységgel közreműködik, de a részesnek is tudnia kell arról, hogy az újraközölt sajtótermé­ket már büntető ítélettel sújtották. Ha az előző bűnper tárgya bűntett volt — kísérletről is szó lehet. Kísérletnek kell tekinteni, ha a tettes a sajtótermék újra­közlése végett valamilyen kezdő tevékenységet fejtett ki, például a kéziratot közlés végett a szerkesztőnek vagy sokszorosítás vé­gett a nyomdatulajdonosnak átadta, abban a tudatban, hogy an­nak tartalma büntetéssel sújtatott. Befejezett lesz a cselekmény akkor, ha az újraközölt sajtótermék egyetlen példánya is áru­sít tátott, kifüggesztetett vagy ingyenesen szétosztatott. Minthogy a St. 38. §-ában írt bűncselekményt az újra­közölt sajtóterméket sújtó büntetőítélet tárgyát képező bűncse­lekmény büntetésével kell megtorolni, a cselekmény a törvény­ben előírt büntetés neméhez képest bűntetté, vétséggé vagy ki­hágássá minősül s elévülése e szerint változó szabályok alá esik, de az előző ítéletben vétséggé lefokozott bűntett ezt a jellegét az elévülés szempontjából nem veszti el. Ha a törvényhozás már két ízben is elsőrendű közérdeknek tartolta a bírói ítéletek tekintélyének hathatós védelme céljából az az ellen tanúsított konok dacot büntető jogszabállyal fenye­getni, a bíróságokra hárul az a feladat, hogy ne engedjék elho­mályosodni, feledésbe menni és használaton kívül helyezni azo­kat az eszközöket, melyeket a törvényhozó ennek a célnak szol­gálatára alkotott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom