Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 11. szám - A szociális igazság a magánjogban

206 A szociális igazság a magánjogban/ Irta: Dr. Mikos Ferenc kir. törvényszéki bíró. Egy szabadalmi jogi könyvben1 a m. kir. Kúria egyik ítéletének kritikája kapcsán olvastam azt a megállapításit, hogy az ítélet nagyon szép, de téves, mert ellentétben áll azzal a sarkalatos alapelvvel, hogy a bíróságok nem igazságot, hanem jogot szolgáltatnak. A könyvet mérnökember, szabadalmi ügyvivő írta. Ebben a körben felesleges hangsúlyoznom, hogy a kitűnő szabadalmi jogásznak ez a megállapítása tévedésen sarkallik, ilyen alapelv nem volt és nincs. Minden kulitúrnemzet jogrendszerének sarkalatos alapelve éppen ellenkezőleg az, hogy a jog megalkotásában, alkalmazásában ós tudományos feldolgozásában minden lehetséges emberi erőfeszítéssel az igazságot akarjuk elérni. A jog az igazság áramvezetéke. Az a jogszabály, amelyből kiszaladt az igazság eleven árama, olyan, mint az elektromos áramvezetékről földre szakadt üres drót, az a felfogás pedig, amely a bíróságok munkájában csak jogszolgáltatást lát, nem sokkal észszerűbb, mint az, hogy az elektromos áramot nem látjuk, lényegét nem ismerjük, tehát a lámpákat a vezeték gyújtja meg, a gépeket a drót indítja mozgásnak. A magyar bíró számára ez a probléma tulajdonképen fel sem vethető, mert a Hármaskönyv tételes törvénynek számító parancsa írja elő számára, hogy „iudex iustitiam ministret populo", a bíró igazságot szolgáltasson a nemzetnek. A magyar bíró éppen ezért nem is arra tesz esküt, hogy a törvény szavaihoz akkor Is ragaszkodik, ha ezzel az igazságot megöli, hanem arra, hogy a hivatalához tartozó minden ügyben az előtte perlekedőknek, vagy hozzá folyamodóknak lelkiismerete és meggyőződése szerint igazságot szolgáltat. De mi az igazság? Pilátus előtt és Pilátus után sokan tették és sokam teszik fel ezt a kérdést, amelyre bizony igen nehéz feleletet adnunk. Ugy vagyunk vele, mint Szent Ágoston az idővel: ha senki sem kérdi tőlünk, mi az igazság, tudjuk, de ha a kérdezőnek meg akarjuk magyarázni, nem tudjuk. Sőt az igazság-fogálmam még az idő-fogalmamnál is elmosódottabb. Az idővel kapcsolatos gyakorlati kérdésekben jói eligazodik az is, aki az idő fizikai és metafizikai elméletének bonyolult kérdéseiről nem is hallott. Ezzel szemben a természetes és csak az élettapasztalatokkal megerősített igazságérzet csupán a legegyszerűbb jogi kérdésekben tud irányt mutatni, az ilyen jogi kérdések pedig mindig ritkábbak lesznek. Minél bonyolultabb lesz a társadalmi és a gazdasági élet, annál összetettebbek lesznek a jogi kérdések is és annál több értelmi megalapozásra lesz szüksége igazságérzetünknek ahhoz, hogy irányítani tudjon bennünket. A középkor Doctor Angelicusa még * Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület előadássorozatában 1941. február 6-án tartolt előadás. 1 Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve. (Budapest, 1934.) 38. o.