Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 11. szám - Az újraközlő büntetőjogi felelőssége

204 olyan szerepük, mely a St. 34—36. §-aiban írt sajtójogi felelősséggel jár. A második okot, vagyis azt, hogy a res judicatának a büntetés szigorításával érvény szereztessék, a későbbi törvényhozás szüntette meg azzal, hogy a St.-ből kihagyta a büntetés szigorításáról szóló azt a rendelkezést, mely az újráközlőt a szerzőnek járó maximális büntetéssel fenyegette. Lehet-e mindezekből arra következtetni, hogy a St. 38. §ában foglalt bűncselekmény a gyakorlati életben elő sem fordulhat? Azt hiszem nem. Már előbb érintettem, hogyha a védett jogi érdek különbözőségénél fogva a deliktumtöbbség álláspontjára helyezkedünk, akkor nemcsak az elkövetett sajtóbüncselekményt, hanem a St. 38. §-ában körülírt köztörvényi bűncselekményt is meg kell torolni. A Bp. 19—20. §-ában foglalt azt a perjogi akadályt, hogy a sajtóbűncselekmény és a köztörvényi bűncselekmény egységes eljárás alá nem vonható, külön vádiratokkal nem nehéz áthidalni. Ha pedig nem volna helyes a deliktumtöbbség álláspontja, akkor is megtörténhetik, hogy az újraközléssel elkövetett sajtóbűncselekmény miatt a bűnvádi eljárás megindítását vagy folytatását kizáró olyan ok merül fel, ami a sajtóbüncselekmény megtorlását akadályozza, de nem hat ki az újraközléssel elkövetett köztörvényi úton üldözendő bűncselekményekre. Ebben az esetben a St. 38. §-ban írt bűncselekmény elválik a sajtódeliktumtól s mint önálló bűncselekmény lép előtérbe, mely megtorlást kíván. Ez a lehetőség gyakran előfordulhat különösen a sajtó útján elkövetett egyszerű rágalmazás vagy becsületsértés esetében, amidőn a sértett a rágalmazó tényállítás újabb közzététele után nem akarja kitenni magát egy újabb sajtóper izgalmainak, mely az előző bűnperben elmulasztott valóságbizonyílási eljárással is lehet súlyosbítva, mert ha az újraközléssel új sajtóbűncselekmény keletkezik, akkor a vádlott olyan védelmi eszközökkel is élhet, amilyent az előző bünperben nem használt, tehát élhet a valóságbizonyítás kifogásával is, ha az előző perben rágalmazás vagy becsületsértés vétsége miatt ítélték el. Megtörténhetik tehát, hogy a vádlott, aki az előző perben rágalmazás vagy becsületsértés vétsége miatt büntetést kapott, az újraközlés miatt folytatott bünperben felmentetik, mert a valóságot sikerült bebizonyítania. Az újraközléssel elkövetett bűncselekmény esetében a bíróságnak nem azt kell 'vizsgálnia, hogy az újraközölt sajtótermék magában foglalja-e valamely bűncselekmény tény ál la dekát, ellenben vizsgálni kell azt, hogy az előző ítélet büntető ítélet