Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 11. szám - Az újraközlő büntetőjogi felelőssége

202 a büntető ítélettel sújtott sajtótermékre terjesztési tálaimat állíl fel s e tilalom megszegőjét a St. 24. §. 3. pontjában meghatározott sajlórendöri vétség címén a 25. §. értelmében csak 1 hónapig terjedhető fogházzal fenyegeti, feltéve, hogy tudott arról, miszerint a terjesztett sajtóterméket a bíróság előzően már büntetéssel sújtotta. Ezt a szabályozást az indokolja, hogy „a terjesztő felelőssége egészen más természetű, mint a sajtótermék szellemi alkotóié, vagy azoké, akik a sajtóterméket propagálás céljából közlik" (1914. évi lg. ü. Jav. Tára I. köt. 288—289. old.). A St. 38. §-ában foglalt bűncselekmény jellegének közelebbi vizsgálatánál felmerül az a kérdés, hogy ez a bűncselekmény sajtódeliktum-e vagy köztörvényi, közönséges bűncselekmény. Kiváló sajtójogászok véleménye szerint ez a bűncselekmény közönséges bűncselekmény, melyre a sajtójogi fokozatos felelősség szabályai nem alkalmazhatók s ennélfogva ennek a bűncselekménynek a részesei is felelősségre vonhatók, elévülésére pedig a Btk., illetve a Kbtk. vonatkozó szabályai alkalmazandók (Vaikó Pál: ,,A sajtóról szóló törv. magy." 180—184. Gadó István: „A sajtójogi fokozatos felelősség" 25. old.) Ezt a felfogást támogatja a St. javaslatának miniszteri indokolása, amennyiben e §. magyarázatánál nemcsak a tettesek, hanem a részesek büntetéséről is szól, holott sajtóbűncselekmény esetén részesség nincs. Erősíti ezt a nézetet az 1848 : XViíI. t.-c. 27. §-a alapján kifejlődött joggyakorlat is, nevezetesen a C. 8153/1906 (Bjt. Lili. 47., B. H. T. IV. 435. sz.) sz. ítélete, melyben kimondta, hogya régi St. 27. §-« esetében nem a fokozatos felelősség szabályait, hanem a közönséges részesség szabályait kell alkalmazni, továbbá a C. 1267/1913. sz. ítélete (Bjt. LXV. 219.), mely a büntető ítélettel sújtott sajtótermék ingyen oszogatóját részesként büntette. Az 1914 : XIV. t.-c. hatályba lépése után a dönlvénygyüjteményekben egyetlenegy határozat sincs felvéve, amely kifejezetten a bt. 38. %-ára vonatkoznék, azonban van egy jogeset, melyben a Kúria a büntető ítéletlel sújtott sajtótermék újraközlését nem a St. 38. §-a alá vonta, hanem az újraközölt sajtótermék tartalma szerint önálló sajtóbüncsclekményt állapított meg. Ebben az esetben a tényállás az volt, hogy a vádlott egy izgatást tartalmazó füzeiét, melyért már előzetesen, mint szerző büntetést kapott, teljesen azonos tartalommal újra kiadott. Az új kiadás is bűnvádi eljárás alá került, melynek során a vádlottat újból izgatás miatt ítélték el (C. 2986/1934. sz. a.). A Kúria a következő indokolással helyeselte a vádlott bűnösségének megállapítását: ,,a sajtóra vonatkozó anyagi jogszabály az, hogy minden közlés önálló sajtóbüncselekményt állapít