Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 5. szám - Székelyörökség. Székely öröklés. 2. [r.]

nézve, azt a természetet vették magukra és a Decr. 1-ső része 47-ik Titulussá szerént is egyenesen tsak az alperest — a fiuleányt — illetik, 5. az ingó jók ... a Székely Haereditasok devotutiója regulatiójának nincsenek alája vettetve és a Decr. 1-ső Része 17. Titulussá ide nem alkalmaztathatok." Ez ítélet szerint tehát a székelyöröklés más, mint a magyar nemesi, vagyis a vármegyei, a Werbőczy-féle öröklés, — a fiúleány olyan örökös, mint a fiú, — a székelyörökséghez nemcsupán az ősi székely ingatlan számít, hanem az olyan szerzeményi ingatlan is „hozzáragad," amelynek szerzése kifejezetten és kizárólag a férfi-nemre szóló szabályozás mellett szereztetett, — az ingóságok kívülesnek a székely öröklésen, — lemenők hiányában a székelyörökség az örökhagyó fitestvérét illeti, ha ez nem él, ennek fiát, ha ilyen nincs, de leány van, ezt mint fiúleányt. A Bodola-család örökösödési perében 1798-ban kimondja a marosvásárhelyi királyi tábla,9 hogy 1. a fiuleánynak, vagyis a praefectának haereditásában egyenesen csak a fiak törvényes successorok, a leánynak pedig — fiak levén mellette — semmi rész abból nem illett, 2. hogy székely örökségnek nem csupán az ősi ingatlant kell tekinteni, hanem azt is, amit az előd szerzett acquisitionalis levéllel úgy, hogy absque facta ad utrumque sexum regulatione csak fiuról-fiura, maradványról-maradványra örökösen szerezte, mert az örökös vásárok és századot felülmúló birtok által már ezek is a székelyörökséghez hozzáragadtak. Homorodi Gábor Ferencnek Szabó István elleni perében 1816-ban kimondja a marosvásárhelyi királyi tábla,10 hogy 1. székely jószág parasztra által nem szállhat, 2. pénzenvett jószágok nem székelyörökségek, 3. ha székelyörökséget biró székelyek fiuról-fiura szereznek, az a haereditáshoz accrescal, tehát az ilyen szerzemény hozzánő a székelyörökséghez, 4. a szerzemény — egyébként a Decretalis Törvény (vagyis a Hármaskönyv) dispositiója alá recidálván, — a Decr. I. R. 17. t. szerint az atyai és anyai pénzzel idegenektől vett jók mindkét ágat, a fiu- és leányágat illetik, osztályos rész szerint, vagyis egyenlő részben. A bögözi birtokosságnak Jakab András elleni perében11 1817-ben kimondja a marosvásárhelyi királyi tábla, hogy 1. a belső telkek birtoka után jár a közhatárok osztálya, 2. az indivisumokban nincs praescriptio, vagyis az osztatlan közösségben nincs elévülés. 9 Kilyéni Székely Mihály id. mű 248. 1. 10 Kilyéni Székely Mihály id. mű 251. 1. 11 Kilyéni Székely Mihály id. mű 255. 1.