Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 3. szám - Az előkészületi cselekmény és a szövetség büntethetősége

53 AZ ELŐKÉSZÜLETI CSELEKMÉNY ÉS A SZÖVETSÉG BÜNTETHETŐSÉGE. Irta: dr. Szrubián Dezső, m. kir. rendőrfőtanácsos, detektívfőnök. A közbiztonság fenntartásáért folyó küzdelemben, — a rendőrség és más közbiztonsági szervek is, — számtalanszor jutnak oly szándék nyomára, amelyből fel nem fedeztetés esetén, főbenjáró bűncselekmény elkövetése következett volna be. A megelőző és felderítő szolgálat során ennek észlelésére, bőven nyílik alkalom. E szándék véghezvitelét egyes esetekben csak előkészületi cselekmény előzi meg, más esetekben csak szövetség, ismét más esetekben pedig mind a kettő. A főbenjáró bűncselekmények, két legsúlyosabbika a gyilkosság és a rablás. E bűncselekménj^ek mindegyikének elkövetését, alapos megfontolás és ha a tettesek ketten vagy többen vannak, többszörösen megismételt megbeszélés szokta megelőzni. Jelentőségük annál is nagyobb, mert az elkövetés közrémületet idéz elő. A közvélemény nem éri be azzal, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetésére készülő gonosztevők szándékuk véghezvitelében csupán megakadályoztassanak és a megérdemelt következmények alól mentesüljenek. A bűnöző áldozatainak kiszemelésénél nem válogat s így ártó cselekménye a társadalom bármely tagjának, — úgy testi épségében, mint vagyonban, — kárt okozhat. Érthető és jogos tehát a tisztességes társadalom tagjainak ama követelése, hogy bizonyos esetekben már, a komoly veszélyt jelentő szándék is megtorolható legyen, de méginkább szükséges az, hogy a legsúlyosabb bűncselekményekkel kapcsolatos szövetség, vagy előkészületi cselekmény külön-külön és önmagában is büntethető legyen. Senki sem érheti be azzal, hogy a törvény, nyitvahagyott résein keresztül menekülhessenek azok a bűnözők, akiket szándékuk megvalósításában csak a közbiztonsági szervek megelőző és felderítő szolgálata, vagy a véletlen akadályozott meg akkor, amikor a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetésére a legeíszántabban készültek elő. Az eddig előadottaknak bizonyítására a sok eset közül kettőt fogok ismertetni. Budapest egyik külvárosában, három rovottmulV.ú munkakerülő arra szövetkezett, hogy egy dohánytőzsdében rablást kövessenek el. Megbeszélésük szerint elhatározták, hogy a trafikosnőt összekötözik, száját betömik s a pénzt magukhoz véve megszöknek. A rendőrség tudomást szerzett tervükről s mindhármat akkor fogta el, amikor már a dohánytőzsde körül leskelődtek.