Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 3. szám

43 a honvédelmi törvényben megszabott korlátok között ingó vagy ingatlan dolognak ideiglenes, vagy végleges átengedése igényel­hető, illetőleg a birtokos a dolog tekintetében meghatározott lé­tesítményre vagy egyéb intézkedésre, vagy meghatározható in­tézkedés tűrésére kötelezhető. A dologi jellegű honvédelmi szolgáltatás körét a törvény igen tágan vonja meg. Felöleli ez a kör a beszállásolást, a foga­tos járóművek, személy- és teherhordó állatok igénybevételét, a szárazföldi gépjárművek, kerékpárok, vizi- és légi-járóművek, híradásra alkalmas állatok, sth., valamint 'az ingatlanok igénybe­vételét is. Sőt a honvédelmi törvény 120. §-a kimondja, hogy amennyiben a honvédelem érdekében elkerülhetetlenül szüksé­ges és a késedelem veszéllyel jár, a minisztérium a dologi hon­védelmi szolgáltatások körét a honvédelmi törvényben fel nem sorolt bármily ingó dolognak vagy jognak térítés ellenében való ideiglenes vagy végleges igénybevételére is kiterjesztheti. A szol­gáltatások tárgya tehát valósággal korlátlan. A 107. §. értelmében a minisztérium elrendelheti, hogy a honvédség felszereléséhez és ellátásához szükséges cikkeket a gyártásukra berendezett vállalat meghatározott minőségben, mennyiségben és áron előállítsa és szállítsa. Ez a nagyfontosságú rendelkezés a m. kir. Kúriát közelről érinti, mert az idevágó jog­viták elintézését döntőbíróságra bízza, melynek elnöke a m. kir. Kúria elnöke, vagy az ő kijelölése alapján a m. kir. Kúria másod­elnöke, vagy tanácselnöke. A döntőbíróság tagjai a m. kir. Kú­ria elnöke által kijelölt három kir. kúriai bíró, a Pénzintézeti Központnak egy és az Országos Iparügyi Tanácsnak az illető érdekeltség köréből kijelölt két kiküldöttje. Az előbbiekben körvonalaztam a honvédelmi szolgáltatások körét és azoknak a törvényben tüzetesen kiemelt fontosabb tár­gyait, anélkül, hogy ez a fölsorolás kimerítő lenne. Ezek után a honvédelmi szolgáltatásoknak legfontosabb és jogi szempontból is érdekes általános szabályaira kívánok reámutatni. Míg a korábbi ú. n. hadiszolgáltatási törvények csak háború esetén tették lehetővé a gazdasági rendbe való belenyúlást, addig a honvédelmi törvény 81. §-a ezt már béke idején is megengedi olyan mértékben, amilyenben az a háborúra való előkészület ér­dekében szükséges. A honvédelmi szolgáltatások igénybevételének célját a tör­vény 82. §-a állapítja meg. Eszerint a szóbanforgó szolgáltatások nemcsak a m. kir. honvédség, a karhatalmi szervek és a hadi­foglyok szükségleteinek biztosítása végett igényelhetők, hanem a közigazgatás zavartalanságának, a polgári lakosság ellátásának biztosítása céljából és általában a honvédelmet érintő minden közfeladat teljesítése végett. Vagyis röviden a honvédelmi szol­gáltatások alapja és egyben célja a honvédelemmel kapcsolatos közérdek megóvása. Ez a közérdek esetleg valamely magánérdek

Next

/
Oldalképek
Tartalom