Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 1. szám - A római katolikus egyház jogalanyisága. Notter Antal egy. ny. r. tanár előadása

39__ A római katolikus egyház jogalanyisága. Notter Antal egy. ny. r. tanár előadása. December 11-én tartotta a Magyar Jogászegylet egyházjogi szakosztálya alakuló ülését, melyen Notter Antal tartott előadást. Az előadáson megjelen dr. Stolpa József államtitkár és Btesztóczy Miklós osztályfőnök. Az ülésen résztvett a Pázmány Egyetem jogi karának valamennyi professzora és meleg ünneplésben részesítették a harmincéves tanári jubileumát ünneplő Notter Antalt. Az előadás rövid kivonata a következő: A latin szertartású katolikusok új egyházi törvénykönyve a természetes személyekkel szemben erkölcsi személyeket különböztet meg. nem pedig jogi személyeket. A 100. kánon 1. §-a kimondja, hogy a katolikus egyház persona morális, még pedig isteni jogon. A pápai nyilatkozatok, melyekre a törvénykönyvnek ez a kánonja támaszkodik, azt jelentették ki, hogy a katolikus egyház úgynevezett societas perfecta. A societas perfecta fogalma Aristoteles-iö\ származik. Az államot nevezi Arisztoteles így. Az állam azáltal tökéletes, hogy önmagának elegendő. Ugyanis birtokában van mindazoknak az eszközöknek, melyek céljának, az emberek földi boldogságának elérésére szükségesek. Az egyes ember az állam kötelékében érheti el célját, ami Aristoteles szerint a földi boldogság. A középkori skolasztikus teológusok az egyházra is alkalmazták a societas perfecta fogalmát. Tőlük átvette ezt a fogalmat az egyházi jog tudománya és az egyházi törvényhozás. így tehát kétfajta societas perfecta van: az állam és az egyház. Mindegyik a maga rendjében legfőbb, mivel mindegyik egyetemes célú. Azonban ennél az átvételnél a societas perfecta értelme módosult. Az egyház és az állam is a teológusok szerint azáltal societas perfecta, hogy mindegyik, mint egyetemes célú és szükséges közület. jogosítva van igénybe venni mindazokat az eszközöket, melyek célja elérésére szükségesek, avagy hasznosak. így értette az egyház societas perfecta jellegét IX. Pius, amidőn 1864-ben a Syllabus errorum téves tételei közé iktatta azt a tételt, hogy a katolikus egyház nem societas perfecta és tehát nincsenek saját eredeti jogai, hanem az állam dolga, hogy meghatározza az egyház jogait. így tehát a katolikus egyház a saját természeténél, isteni alapításánál fogva, societas perfecta és mint ilyen, jogalany, még pedig persona morális. Ami az autonóm egyházi jogot illeti, a katolikus egyház jogalanyisága — eltekintve az isteni eredettől — már abból is következik, hogy az egyházban levő erkölcsi személyek az egyháztól kapják jogalanyiságukat. A kánonisták ezt úgy fogják fel, hogy ilyenkor az egyhez a maga jogalanyiságában részesíti az illető erkölcsi egységet. Azonban a kánoni jogban a katolikus egyház jogalanyisága inkább csak elv. A konkrét jogok az egyházon belül levő természetes vagy jogi szeméIvekhez kapcsolódnak, különösen áll ez az egyházi vagyon jogalanyára. Az új egyházi törvénykönyv kimondja a katolikus egyház vagyonszerü