Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 1. szám - A római katolikus egyház jogalanyisága. Notter Antal egy. ny. r. tanár előadása

40 jogát, azonban az egyházi javak tulajdonosa szerint az egyházon belül létező erkölcsi személyeket jelöli meg. A nemzetközi jogban a katolikus egyház jogalanyisága inkább csak elv. A konkrét jogalany a nemzetközi viszonylatokban az apostoli szék. Vájjon az állami jogban jogalany-e a katolikus egyház, ezt az illető állam határozza meg. A magyar állami jogban a római katolikus egyház jogalanyisága abból következik, hogy a katolikus magyar állam az ilyen kérdésekben a kánoni jog után igazodott. Ezt már szent István király második dekrétuma mondja ki, amely szerint a püspököknek hatalmuk van az ő egyházukat a kánonok szerint kormányozni. Az 1848:XX. t.-c. által paritásossá lett magyar állam nem hozott olyan törvényt, mely a katolikus egyház ebbeli helyzetén változtatott volna. A paritásból pedig éppen az következik, hogy amint pl. a magyar református vagy a magyar evangélikus egyház a magyar állami jogban jogalany, úgy a katolikus egyház is jogalany. Annál inkább kell ezt a következtetést levonni, mivel az 1895.XLIII. t.-c. az elismert vallásfelekezetek egyházak is, „nyilvános testületek"-nek ismeri el. Hogy a katolikus egyház nem korlátozódik Magyarország területére, ez nem ok a hátrányos külön elbírálásra; mert hiszen a katolikus egyház jogalanyiságának elvi elismeréséből az államra semmi hátrány nem származik; még mindig az állam határozhatja meg in concreto a jogokat, melyeket biztosítani hajlandó. 7650 Attila-nyomda részvénytársaság, Budapest. II. kerület, Szász Károly-utca 3—5. — Telefon: *150 -080. Igazgató: KULCSÁR ANDOR.