Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 1. szám - A sajtóhelyreigazítási jogról

25 eleget tesz-e, vagy sem, hajnem egyenesen az illetékes járá>bírósághoz, Budapesten a budapesti kir. büntető járásbírósághoz fordul panaszával, aminek az eredménye természetesen az, hogy a bíróság meg nem állapíthatván, vájjon a panaszlott szerkesztő ezen törvényes kötelezettségének eleget tett-e, vagy sem, a ké relmet elutasítja. Kérdéses, hogy ily esetben a panaszos, amennyiben a köz lemény megjelenésétől számított egy hónap még nem telt el, kérhet-e a panaszlott szerkesztőtől újabb helyreigazítást? Ez a kérdés tehát összefügg a res judicata kérdésével. A bttő tvszék Bf. I. 4100/1937/4. számú Ítéletének indokolásából problémánkra vonatkozóan a következő részletet ragadhatjuk ki: „A panaszt azért utasította el a kir. járásbíróság, mert ez ügyben, — helyesebben a sérelmezett cikkel kapcsolatban egy korábban közölni kért nyilatkozatra vonatkozóan már elutasító Ítélet hozatott, mi jogerőre emelkedett . . . Szóval, mert az ügy res judicatát képez. Ez a megállapítás azonban téves, s ellentétben áll az általános jogszabályokkal és a bírósági gyakorlattal. ítélt dologról csak akkor lehet szó a helyreigazítási jog érvényesítésének keretében, ha azonos szövegű nyilatkozat közzétételét kérelmezné a panaszos egy újabb eljárásban." (Ugyanígy a bttő tvszék Bf. 1. 2201/ 1936/5. számú Ítélete.) Az idézett bírósági Ítéletből is megállapíthatjuk tehát azt, hogy a panaszos kérelmének jogerős Ítélettel történt elutasítása esetében, — amennyiben természetesen a törvény által megszabott egy hónapi határidőből még ki nem esett, — újabb helyreigazító nyilatkozattal fordulhat a panaszlott felelős szerkesztőhöz és ennek közzétételét követelheti, mert a St.-ben valóban nincs oly különleges tiltó rendelkezés, amely egy helyreigazító nyilatkozat elutasítása esetén megfosztaná a panaszost attól a jogától, hogy újabb, más szövegű nyilatkozat közlését kérelmezhesse, s ezt a tárgyaláson a St. 22. §. 3. bekezdésének megfelelően módosíthassa. Ettől a nézetünk szerint helyes felfogástól eltér a bttő tvszéknek legújabban, 1939. évi április hó 8. napján kelt Bf. II. 3928/ 1939/3. sz. jogerős Ítéletben kinyilvánított álláspontja. A bttő tvszék a maga állásfoglalását a következőkben indokolja: ,,A törvény helyes értelmezése szerint a tárgyalásnak az Ítélethozatal előtti időpontja az az utolsó terminus, ameddig a panaszos a törvény kellékeinek meg nem felelő helyreigazító nyilatkozat helyett újabb, helyesbített nyilatkozatot mutathat be a bíróságnak. Ezen rendelkezés, figyelemmel a St. szigorú rendelkezéseire, a rövid és határozott időpontokra, s az eljárás sürgősségére és gyorsaságára, teljességgel kizárja annak további lehetőségét, hogy a panaszos a jogerős Ítélet meghozatala után újabb s újabb nyilatkozatot adhasson be, s ezek közzétételére leendő kötelezést kérhessen. Ezen eljárás oly felesleges és zaklató jellegű, s