Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 15. szám - A német büntetőjogalkotás a háború alatt

304 gok vagy az államügyészség különös alapon nyugvó határozata szükséges. Alapvető jelentőségű azonban a büntetőbíróságok hatásköréről, a különbíróságokról és egyéb bűnvádi eljárásjogi rendelkezésekről szóló 1940. február 21-i rendelet. A rendelet öt bíróság hatáskörét szabályozza, ezek: Amtsgericht, Strafkammer, Volksgerichtshof, Oberlandesgericht, mint elsőfokú bíróság, a Reichsgericht külön büntetőtanácsa és a különbíróságok (Sondergerichte). A generálisan meghatározott hatáskörű bíróság a Strafkammer: minden a törvény által meghatározott büntetést vagy egyéb intézkedést alkalmazhat. Ezzel szemben az Amtsgericht — kisebb — hatásköre az általa alkalmazható büntetésekkel és egyéb intézkedésekkel van meghatározva; oly cselekmények tartoznak hatáskörébe, amelyekre két évig terjedhető fegyház, öt évig terjedhető fogház és államfogház, elzárás- és pénzbüntetés szabható ki; alkalmazhat továbbá polgári és politikai jogvesztést mint mellékbüntetést, valamint biztonsági és javító rendszabályokat, azonban mégis a biztonsági őrizet és ivaríalanítás kivételével. A néptörvényszék (Volksgerichtshof) hatásköre már a bűncselekmények felsorolásával van megállapítva. Túlnyomóan politikai természetű bűncselekmények: hűtlenség és lázadás, a Vezér és birodalmi Kancellár ellen intézett támadás, a német — és baráti külföldi — haderő elleni támadás, a néptörvényszék hatáskörébe tartozó bűncselekmények kötelező feljelentésének elmulasztása, az 1933. február 28-i államvédelmi törvénybe ütköző bűncselekmények és a négyéves terv ellen irányuló szabotázs. (A nép törvényszéket az 1934. április 24-i büntetőjogi novella III. artikulusa és az 1936. április 18-i törvény szabályozza. E szerint öttagú tanácsban — főtárgyaláson kívül három taggal — döntő, vegyes összetételű rendes büntetőbíróság, amelynek legalább két tagja — s közöttük a tanács elnöke — mindig szakbíró.) Az Oberlandesgericht (nálunk a kir. ítélőtáblának megfelelő bírói fórum) mint elsőfokú büntetőbíróság hatásköre csak esetleges és átruházott: bizonyos, egyébként a néptörvényszék hatáskörébe tartozó politikai bűncselekmények tárgyában a néptörvényszék főállamügyészsége közvetlenül az Oberlandesgerichthez terjeszthet elő vádindítványt, — azonban a néptörvényszék is átteheti az ügyet az Oberlandesgerichthez a főtárgyalás elrendelése előtt. A Reichsgericht (a legfelső német bíróság) külön büntetőtanácsa előtt a néptörvényszék, illetve Oberlandesgericht hatáskörébe nem tartozó bűnügyekben a Reichsgericht főállamügyésze közvetlenül is vádat emelhet, ha úgy találja, hogy ezt a bűnügy jelentősége indokolttá teszi. A különbíróság (Sondergericht) három szakbíróból álló tanácsban ítélő bíróság, amely az egyes Landgerichtek (nálunk