Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 13. szám - A nők által elkövetett szemérem elleni bűncselekmények büntetlensége

256 követ el, — ha azt ma még nem is minősíti annak magyar büntetőtörvénykönyv — s mint bűncselekményt elkövető nem részesülhet azokban az előjogokban, amelyeket a társadalom ősrégi gyakorlata biztosít neki. Szeméremérzetének kiméléséről sem lehet szó, mert e kíméletre éppen a szemérmet sértő cselekménye által válik érdemetlenné. Kétségtelen az, hogy a nők az ily természetű cselekményeiket jobban eltitkolva követik el, mint a férfiak, de azért nálunk is mutatkoznak olyan tünetek, — ha ritkábban is — amelyeket köznyelven botránynak szoktak nevezni, s amelyekből újabb bűncselekmények, elsősorban testi sértések, de még inkább zsarolások alakulnak ki. E követelmények, de az eredeti okok is, amelyek a közbiztonságot is sértik, nem teszik őket méltókká arra, hogy női mivoltuk miatt elnézésben részesüljenek. A végső következtetés tehát csak az lehet, hogy az esetben, ha természet elleni fajtalanságot követnek el, a nők is büntetésben részesüljenek. A nők által elkövetett, szemérem elleni bűncselekményeknek büntetlenül maradó másik csoportja a szemérem elleni erőszak. Az itt tárgyalt vonatkozásban ezen, ma még csak eszmei bűncselekményt, — a legtöbbször azok a nők követik el, akik gyermeket testileg is gondoznak. Ilyenek elsősorban a nevelőnők és cselédek. E cselekményt éppen úgy elkövethetik fiú-, mint leánygyermekekkel szemben és el is követik. Szülők gyakran jelentkeznek ily panaszokkal a hatóságok előtt s nem akarják elhinni, hogy az általuk előadottak alapján eljárás nem indítható. A magyar büntetőtörvénykönyv szerint a szemérem elleni erőszak bűntettét az követi el, aki valamely nőszemélyen erőszakkal vagy fenyegetéssel, házasságon kívül fajtalanságot követ el. Az „aki" megjelölés vonatkozhatik nőre is, mint tettesre s ezen mit sem változtat, a törvényben utóbb megjelölt házasságon kívüliség, mert nő, nővel szemben is elkövethet fajtalankodásra irányuló erőszakot, de még a férfinemhez tartozóval szemben is különösen akkor, ha az még gyermekkorú. A házasságon kívüliség meghatározás tehát nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy ezt a cselekményt nő is elkövethesse. Gyermekkel szemben azok a nők követhetik el legkönnyebben a szemérem elleni erőszakot, akiknek gondozására, felügyeletére van bízva a gyermek s ennélfogva azzal állandó és kevéssé ellenőrizhető érintkezésben vannak. A magyar büntetőtörvénykönyv (235. §.) a szemérem elleni erőszakot hivatalból üldözendő bűncselekménnyé teszi akkor, ha a tettes azt gyámságára, tanítására, nevelésére, felügyeletére, gyógykezelésére vagy gondviselésére bízott személlyel szemben 1 4