Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 9. szám - A védjegy lajstromozása

333 Gyilkosságoknál, nagyobb jelentőségű rablásoknál és lopásoknál, valamint politikai bűncselekményeknél a hamis adatszolgáltatók a legtöbbször a bűncselekménytől távolálló személyek, akiket nem egyszer bosszú is vezérel. A közvélemény ama felfogása dacára, hogy a hatóságok félrevezetése büntethető, ma már mégis rájöttek az emberek arra, hogy annak az ellenkezője a való, mert senki sem hallott arról, hogy emiatt valaki ellen eljárás indult volna. E tekintetben az idegen államok, új büntetőtörvényei közül az olasz már odáig meg, hogy még a hamis önvád (369. §.) cselekményét is bünteti. És ez jól is van így, mert a hatóságoknak szándékos félrevezetése folytán, a kiderítésre elvesztegetett idő, anyagi hátrányok, valamint a közönség körében fellépő nyugtalanság, — melynek az államelméletre is kihatása lehet, — nem maradhat megtorlatlanul. E régen fennálló hiány pótlásáról mindenesetre gondoskodni kell, egyelőre akár novelláris úton, akár később, az új magyar büntetőtörvénykönyv megalkotásával kapcsolatban. A VÉDJEGY LAJSTROMOZÁSA. Irta: dr. Barcza József kir. járásbírósági elnök. Az 1925. évi XII. t.-c. 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján kibocsájtott 19.751/1933. K. M. számú rendelet életbelépése, — 1933. május l-e, — óta a védjegy bíráskodást közigazgatási hatóság helyett bíróság gyakorolja. A m. kir. szabadalmi bíróság és másodfokon a m. kir. Kúria. A védjegy a forgalomba szánt árun vagy burkolatán alkalmazott, más árutól való megkülönböztetésre szolgáló olyan jelzés, árujegy, amelynek kizárólagos használatára nyert jogot egy vállalat. Az árujegy kizárólagos használatának jogát a vállalat az árujegynek belajstromozásával nyeri el. A védjegyet lajstromozás végett a kereskedelmi és iparkamaránál kell bejelenteni; a lajstromot a központi védjegylajstromba való bevezetés végett a kamarák a szabadalmi bírósághoz terjesztik fel. Ha a szabadalmi bíróság úgy találja, hogy a védjegy lajstromozását törvény kizárja, aggályainak közlésével a védjegy tulajdonost nyilatkozat tételre hívja fel, és a nyilatkozatra engedett, legfeljebb 30 napi határidő elteltével dönt a felől, hogy a lajstromozást megengedi-e vagy sem. Ha törvényes tilalomba ütköző védjegy lajstromozását kéri valaki, harmadik személy is kérheti, hogy a védjegy ne lajstromoztassák be. Ilyen címen a központi védjegy lajstromba már bejegyzett védjegy is törölhető, akár hivatalból, akár harmadik személy panaszára. Azon a címen azonban, hogy a védjegy valakinek egyéni jogát sérti, panasznak nincs helye. Az ilyen magán sérelmek csak