Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 2. szám - A szabadság fogalma a magyar köztudatban

53 azt, ami emberileg lehető és amire felkészültsége és energiája képessé teszi. Nem alkalmas az idő arra, hogy én a mai izgalmas napokban s a törvényalkotások és szervezések rohamában kiszakítsak e§y j°g*i tételt, vagy a bírói szervezetet érintő óhajokat és arról előadást tartsak. Az igazságügyi kormány most korszakos feladatok előtt áll, hogy megszervezze a visszatért területek bírói alakulatait, — összhangba hozza a személyzet alkalmazhatósági körülményeit és egységesítve az anyaországéval az érvénybeléptethető anyagi és eljárási jogszabályokat. Rámutatni kívánok azonban arra, az igazán elismerésre méltó óriási teljesítményre, amelyet ennek az ítélőtáblának tanácselnökei és bírái az elmúlt esztendőben csodálatos szorgalommal és munkabírással elvégeztek. Rámutatok erre azért, mert a kötelességnek hü és pontos teljesítése s az elvégzett munka feletti szemlélődés minden férfinak gyönyört és megnyugvást szerez s erőt nyújt a további küzdelemhez, amelyet az elért eredmények végigtekintése után kiegyensúlyozott lélekkel folytathat. A SZABADSÁG FOGALMA A MAGYAR KÖZTUDATBAN. Irta: dr. Stolpa József államtitkár.* Gyakran és szivesen hivatkozunk arra, hogy mi a szabadság nemzete, a szabadság országa vagyunk. S valóban, nemzetünk történetének legfényesebb és legszomorúbb lapjai bőven tanúskodnak arról, hogy tragikus magyar életünkben mennyi vér és könny folyt a szabadságért s mennyi szenvedés pecsételte meg a magyar lélek ragaszkodását a szabadsághoz. Mi azonban, úgy hiszem, egyúttal a jelszavak országa is vagyunk. Nálunk megvan a hajlandóság arra, hogy a nemzeti hiúságunknak hízelgő, szépen csengő-bongó szólamok lelkesítő hangoztatásával beérjük, annak gondosabb megvizsgálása nélkül, hogy mi annak a fogalomnak a közelebbi tartalma, amelyet a szólamok takarnak. Az sem ritka jelenség nálunk, hogy egyéni és csoportérdekek szivesen burkolóznak nagy nemzeti jelszavak védő köpönyegébe. Erre jellemző történeti példa az, hogy a XIX. század első felében a közteherviselést és a jobbágyság megszüntetését követelő újítókat a régi rendszer hívei az alkotmány felforgatóinak bélyegezték meg és azt hangoztatták, hogy a nemesi kiváltságok fenntartása az ország szabadságának palládiuma. S * Az Országos Nemzeti Klubban 1938. november 30-án elhangzott előadás.