Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 2. szám

44 A sajtóról szóló 1914 :XIV. t.-c.-nek nagy hiányossága, hogy a sajtrendészeti köteles példánynak a terjesztés megkezdéséivel egyidejű bemutatását írja elő. Ezzel szemben az új törvény értelmében a köteles példány bemutatásának már a többszörözés befejezésével kell megtörténnie. Az időszaki lapok terjesztése ennek a megtörténte után már akadálytalanul megkezdhető. Ellenben a nem időszaki sajtótermékek sajtórendészeti köteles példányának bemutatása és terjesztésének megkezdése közé a törvény bizonyos kötelező időszakot iktat, amelynek tartama a sajtótermék terjedelmétől függ. így gondoskodik arról, hogy a hatóságoknak módjukban álljon a nem időszaki sajtótermék tartalmának alapos fölülvizsgálása és az esetleges lefoglaláshoz szükséges intézkedéseknek még a terjesztés megkezdése előtt való megtétele. Érdekes sajtójogi újítást tartalmaz a törvény 4. §-a, a mely szerint nem időszáki sajtótermék lefoglalását, elkobzását, valamint az érte felelős személyek felelősségre vonását nem akadályozza az a körülmény, hogy a terjesztés megkezdése nem következett be. Az 1938:XVIII. t.-c. nem állapítja meg a terjesztés elmaradása esetén az illető bűncselékmény köztörvényi bevégzett esetét, hanem kimondja, hogy ha a nem időszaki sajtótermék terjesztése lefoglalás következtében vált lehetetlenné, a szóbanlevő bűntett vagy vétség kísérletként büntetendő. A nem időszaki sajtótermék tekintetében tehát szakít a törvény a sajtójognak azzal a tételével, hogy a sajtódeliktum kísérlete fogalmilag ki van zárva. Figyelemreméltó újítása a törvénynek, hogy lehetővé teszi a bíróság számára a nyilvánosan tartott tárgyalásról szóló sajtóbeli tudósítás megtiltását. Ezzel lehetővé válik a tárgyallás nyilvánossága pörjogi garanciájának fönntartása anélkül, hogy ez a nyilvánosság egyúttal a sokszor nem kívánatos sajtóbeli nyilvánosságot is jelentse. örömmel emlékezem meg a visszacsatolt fölvidéki területeknek az ország igazságügyi szervezetébe történt beillesztéséről, illetve visszahelyezéséről (9600/1938. M. E. sz. rend.), — a magyar szent koronához visszacsatolt területen a polgári pörös eljárás szabályozásáról (9700/1938. M. E. sz. rend.), valamint ugyané területen a magyar polgári büntető bíráskodás működésének megkezdése tárgyában kibocsátott rendelkezésekről (9720/ 1938. M. E. sz. rend.). Bármennyire örvendetes már maga az is, hogy a szóban forgó rendelkezések megtételére egyáltalában sor kerülhetett, — mégis, bizonyos aggodalmat és idegenkedést kelt egyes szervezeti intézkedéseknek rendeleti úton való megtétele, ha erészben törvénybeli fölhatalmazásra — az 1938:XXXIV. t.-c.-re lehet hivatkozni. Ilyen rendelkezések: kir. bíróságok és kir. vádhatóságok fölállítása, jelesül régiek visszaállítása, újak szervezése (9600/1938. M. E. sz. rend. 2. §.); — az ítélőbírói és kir. ügyészi állásokra