Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 1. szám - Cseh-szlovák büntetőjogi szabályok a Felvidéken

23 széleskörű felhatalmazást ad a kormánynak a gyülekezési szabadság korlátozására. E törvény értelmében a kormány megszüntetheti olyan politikai párt működését, betilthatja gyűléseit, amely az állam alkotmányát, önállóságát, egységét, a demokratikus államformát vagy a köztársaság biztonságát súlyosan veszélyezteti. A feloszlatott párt nem működhet, tagokat nem toborozhat és jelvényei nem viselhetők. A párt tagjai különleges állambiztonsági felügyelet alá rendelhetők. A feloszlatott párt tagjai a feloszlatástól számított három éven át gyűlést, összejövetelt nem tarthatnak; velük szemben a rendőrhatóság levél és táviratcenzurát gyakorolhat; kinevezés vagy választás útján nyert összes hivatalaikat elvesztik és képviselői vagy községi képviseleti tagságuk megszűnik. A törvény 1933. évi november hó 3.-i 202. számú végrehajtási rendelete szabályozza a betiltott párt vagyonának elkobzását E. törvény és végrehajtási rendelet hatálya ugyan 1935. január 1.-ig terjedt, mindazonáltal törvényhozási úton ezek hatályát minden évben meghosszabbították egy évi időtartamra. III. A legfontosabb köztörvényi büntető jogszabályokat az alábbi törvények tartalmazzák: Az 1919. évi február hó 20.-i 111. számú törvény a bevett vallásfelekezet megsértésének büntetéséről, amely hatályon kivül helyezi a német Strafgesetzbuch 303. §-át; az 1919. évi május hó 22.-i 269. számú törvény a pénz és értékpapírok hamisításáról, amely hatályon kivül helyezi az osztrák Strafgesetzbuch XI. és XII. fejezetét, valamint a magyar Btk. II. részének XI. fejezetét a Bn. 39—42. §-aiban foglalt módosításaival együtt; az 1919. évi május hó 23.-i 278. számú törvény az esküdtek névjegyzékének összeállításáról, amely hatályon kivül helyezi a németbirodalmi 1873. évi május 23.-i 121. számú törvényt; az 1920. évi április hó 15.-Í 268. számú törvény a kormánynak adott felhatalmazásról, az esküdtbiráskodás felfüggesztése tárgyában; az 1924. évi július hó 3.-i 178. számú (örvény a megvesztegetésről és a hivatali titok nxegsértéséről, amely hatályon kivül helyezi a német 1852. évi május 27.-i 117. számú törvény 104. §-ának utolsó mondatát, 105. § második bekezdésének utolsó mondatát, a 311. §-t, továbbá a magyar Btk. 466., 479. § át, a 465. és 470. §-t pedig annyiban, amennyiben e törvény másként rendelkezik; az 1927. évi július hó 15.-i 111. számú törvény a tisztességtelen versenyről szól. Végrehajtási rendelete az 1928. évi február hó 23.-i 30. számú rendelet, amit kiegészítenek az 1928. évi február hó 23.-i 31., 32. számú, valamint az 1929. évi szeptember hó 18.-i 133. számú rendeletek;