Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 1. szám - Cseh-szlovák büntetőjogi szabályok a Felvidéken

16 Cseh-szlovák büntetőjogi szabályok a Felvidéken. Irta: dr. Szakáts Kálmán, miniszteri titkár. A m. kir. minisztérium 7780/1938. M. E. számú rendeletének 1. §-a értelmében a Magyar Szent Koronához visszacsatolt területeken a magyar igazságszolgáltatás helyreállíttatik. E rendelet 3. §-ának értelmében a büntetőbíráskodás körében a visszacsatolt területeken is a magyar jog szabályait kell alkalmazni. A polgári büntető igazságszolgáltatásnak életbeléptetésével a fentidézett rendelet rendelkezéseinek megfelelően, a visszacsatolt Felvidéken a magyar büntetőjog szabályait kell alkalmazni. Ennek folytán érvényesül a Btk. 2. és 10. §-ának rendelkezése is. Az előbbi szerint, ha a cselekmény elkövetésétől az ítélethozásig terjedő időközben, egymástól különböző törvények, gyakorlat vagy szabályok léptek hatályba: ezek közül a legenyhébb intézkedés alkalmazandó. A Btk. 10. §-a értelmében pedig azon magyar honosra, ki büntettet vagy vétséget követett el, ha ezen cselekménye után más állam honosává lesz is: a magyar honosokra megállapított szabályok, — azon külföldire pedig, ki mint ilyen, valamely büntettet vagy vétséget követett el, ha utóbb a magyar állam honosává lesz: a külföldiekre megállapított szabályok alkalmazandók. A Btk. 17. §-ának rendelkezése azonban ezen esetre is kiterjed. A Btk. eme két rendelkezésének megfelelően a magyar polgári büntető igazságszolgáltatás életbeléptetésével felmerül annak a szüksége, hogy a visszacsatolt Felvidéken a magyar büntető bíróságok a cseh-szlovák büntető jogszabályokat alkalmazzák akkor, ha a cselekményt a Felvidéknek a Magyar Szent Koronához való visszacsatolása előtt követték el olyan egyének, akik csehszlovák állampolgárok voltak. Nélkülözhetetlen tehát a magyar büntető bíróságok részére a cseh-szlovák büntető jogszabályok ismerete, amelyeket az alábbiakban ismertetünk. E jogszabályokat három csoportba oszthatjuk: 1. az állam védelmére vonatkozó törvények; 2. a sajtóra vonatkozó törvények; 3. és egyes cselekményeket pönálizáló köztörvények csoportjára. I. Az államvédelmi törvényeket — amelyek a cseh-szlovák állam védelmére vonatkoztak — azért fogjuk ismertetni, mert ezek adják meg a cseh-szlovák büntetőjog alakulásának a jellegét és bepillantást engednek a cseh-szlovák államéletnek azokba az eseményeibe, amelyek végül is a cseh-szlovák állam mai kereteibe való visszaszorításához vezettek. Az 1918. évi október hó 28.-i törvény fenntartotta a csehszlovák köztársaság területén az addig azon a területen érvényben volt magyarországi törvényeket azzal a módosítással, hogy mindenütt az „osztrák" és „magyar", valamint „Osztrák-Magyar Mo-