Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 1. szám - Cseh-szlovák büntetőjogi szabályok a Felvidéken

17 narchia" kifejezéseket ,,cseh-szlovák" vagy „Csehszlovák-Köztársaság" kifejezésekkel kell helyettesíteni. Az 1920. évi február 29.-i alkotmánylevél (121. számú törvény) adja meg a csehszlovák állam felépítését az állami főhatalom gyakorlásának módjait és determinálja a csehszlovák állam jövőbeli fejlődésének útjait. Az alkotmánylevél értelmében a csehszlovák állami hatalom egyetlen forrása a nép. (1. §.) Az államforma demokratikus köztársaság, amelynek élén egy választott elnök áll (2. §.). Az állam területe egységes és oszthatatlan egész; az állam határai csakis egy újabb alkotmánytörvénnyel változtathatók meg. Az egységes csehszlovák államterületnek elválaszthatatlan alkotó eleme az Erdős Kárpátok autonóm területe is, amely a legtágabb, a csehszlovák köztársaság egységével összeegyeztethető önkormányzattal ruháztatik fel. Az Erdős Kárpálok önkormányzati területe saját parlamenttel bír, amely elnökségét maga választja meg. Az Erdős Kárpátok parlamentje hivatva van a nyelvhasználat, a tanítás és vallás, valamint a helyi közigazgatás körében törvényeket alkotni, amelyek a köztársaság elnökének hozzájárulása után az Erdős Kárpátok kormányzójának aláírásával ellátva külön gyűjteményben kiadatnak. Az Erdős Kárpátok a csehszlovák köztársaság törvényhozó hatalmában a Narodni Shromazdeni-ben, amely képviselőházból és szenátusból áll, a lakosság számarányához képest vesz részt akként, hogy a prágai képviselőházba és szenátusba megfelelő számú képviselőket és szenátorokat küld. A cseh állampolgárság kizárólagos (4. §.); cseh állampolgár nem lehet egyidejűleg más állam polgára is. A törvényhozóhatalom: a képviselőház és a szenátus. Aktív képviselői választójoga- van minden 21 évet betöltött csehszlovák állampolgárnak nemre való tekintet nélkül, a képviselői passzív választójog a 30. életévhez van kötve (9. és 10. §.). A szenátusi aktív választójogi korhatár 26, a passzív választójogi pedig 45 év. A 20. §. rendelkezik a képviselői összeférhetetlenségről és többek között szabályozza az állami tisztviselők jogállását törvéyhozóvá történt megválasztásuk után akként rendelkezve, hogy az állami tisztviselők mandátumuk idején fizetéses szabadságot élveznek; más közszolgálatban állók szabadságoltatnak. A törvényhozás tagja eme megbízatásának megszűnésétől számított egy • éven belül nem lehet ismét állami tisztviselő. A köztársaság elnökét a törvényhozás két háza választja hét évre. Ténykedéseiért a felelősséget a kormány viseli, amely a végrehajtóhatalmat gyakorolja. A végrehajtó hatalomtól független a bírói hatalom; a bírák nem mozdíthatók el állásukból és nem helyezhetők át fegyelmi eljárás nélkül; fegyelmi ítélet esetén kívül pedig csakis a korhatár elérése után nyugdíjazhatok. A törvény V. fejezete az állampolgárok jogairól és kötelességeiről, szabadságának biztosításáról rendelkezik. Az alkotmánylevél 106. §-ának értelmében a csehszlovák köztársaságban szü-