Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 6. szám - Harmadik személyek baleseti kárigénye

^15 sal nem foglalkozik, a biztosításra vonatkozó §§-ök megalkotá­sánál a törvényhozás egyéb (külföldi törvénykönyveket és javas­latokat vett mintául. A 483. •§. megalkotásánál a drezdai javas­lat, a porosz javaslat és a code de Hollandé szolgáltak mintául, amelyek mindhánmian egy és ugyanazon töröl fakadtak. A 483. §. e szerint ezeknek a külföldi példáknak nyomán jött létre ak­ként, hogy a javaslatba szinte szó- és betüszerint vettélk át a kül­földi — szintén egybehangzó — szöveget. Az idézett törvény és javaslathelyek a következők: Code de Hollandé: Art. 284. „L'assureur qui a payé le dommage arrivé á Tobjet assuré est suhrogé de plein droit aux actions que l'assuré aurait contre des tiers á raison de oe domimage, et Tassuré ré­pond de tout acte qui préjudicerait aux droits de l'assureur contre ces tiers." Porosz javaslat: Art. 342. „Hat der Versicherer einen ent­slandenen Schaden vergütet, so tritt er in alle Rechte des Ver­sicherten ein, welehe diesem gegen Dritte rücksichtlich des Schadens zustehen. Der Versicherte ist verantwortlich für jede Handlung, durch welehe er jene Reohte des Versicherers gegen Dritte beeintrachtigt." Drezdai javaslat: Art. 985. „Hat der Versicherer einen ent­standenen Schaden vergütet, so tritt er kraft Gesetzes für den Betrag dieser Schadenesvergütung in alle Reohte ein, welehe dem Versicherten gegen Dritte rücksichtlich des Schadens zu­stehen. Der Versicherte ist für jede Handlung verantwortlich, durch welehe er diese Reohte des Versicherers beeintrachtigt hat." Végül ide kell iktatnom a magyar törvényjavaslat 514. §­ának indokolását is. (A javaslat 514. §-a lett a törvény 483. §-a): ,,A jog és méltányosság azt hozza magával, hogy a biztosító, ha a történt kárt a szerződés értelmében megtérítette, a törvény erejénél fogva belépjen azon jogokba, melyek a biztosítottat egy harmadik ellen a kár tekintetében illetik. A biztosító ugyanis a kárt. melyei biztosított nem okozott, egy harmadik cseleik­vénye miatt szenvedi, kell tehát, hogy ez ellentétben kereseti jogát érvényesíthesse, az 514. c. első bekezdésében foglalt intéz­kedésben foglalt intézkedés ennélfogva a biztosítási ügylet ter­mészetéből meríttetvén, bővebb indokolást már azért sem igé­nyelhet, mert az a nevezetesebb európai törvények és törvény­javaslatokban hasonlag érvényre emeltetett." Világos ezekből, hogy a 483. §. külföldi példák nyomán jött létre, még pedig oly időben, amikor Magyarországon az 1874: XVIII. t. c. még nem volt életben. A törvényjavaslat bizottsági tárgyalása ugyanis az 1874. évben folyt le, és az ülés, amelyen a 514. §-t tárgyalták, 1874. április 14-én volt. Az 1874:XVIII. t. c.-et pedig a bizottságok 1874. április havában, »az országgyű­lés plénuma 1874. május havában tárgyalta, s 1874. július ha­vában hirdették ki. A külföldi példák pedig, szintén valameny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom