Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 3. szám - A részvénytársaság igazgatósági tagjainak felelőssége

96 békebírák üléseiről szóló tudósításokra, valamint a minisztériumok, kiküldött bizottságok és rendőri hatóságok közleményeire vonatkozólag. Ez utóbbi gyűlésekről szóló tudósítások, kivonatok vagy összefoglalások nem tekinthetők rágalmazó tartalmúaknak, kivéve, ha perrendszerű bizonyítást nyer, hogy a nyomtatás vagy közzététel rosszakaratból, maliciából történt. Nem tekinthetők e közlemények rágalmazóknak akkor sem, ha alperes elfogadható módon bocsánatot kér illetőleg ezt a sajtóban közzéteszi, vagy ha bizonyítani tudja, h'ogy felperes más úton már kártalanításhoz jutott. — (Folytatjuk.) — A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG IGAZGATÓSÁGI TAGJAINAK FELELŐSSÉGE. Irta: dr. Kőházi Endre kir. törvényszéki bíró.* Ha nézzük a művészet nagy alkotásait, azt látjuk, hogy a festészetben a színeknek a harmóniája, a zenében a hangoknak összecsengése az, ami egy remekmű érzékeltetését nyújtja, — ami a különben széteső részekből csodálatos egészet alkot. Az igazságszolgáltatásban ezt a harmóniát a jogszabályoknak; a parancsoknak, a tilalmaknak; a törvényalkalmazás, a bírói gyakorlat elveinek az összhangja adja meg. Ez az összhang a bírói hivatás gyakorlásának a művészi átérzéséből, a nemzeti érdek tiszta felismerésével egybeeső erkölcsi alapgondolatból fakad. Amennyire magától értetődő ez az alapgondolat, annyira mindenek felett álló jelentőségű is. Ennek a gondolatnak a jegyében kezdem meg tehát előadásomat és szeretném minél világosabban kimutatni, hogy a részvénytársasági igazgatósági tagok vagyoni felelőssége törvényes szabályainak értelmezésénél és a szabályoknak az életbe való átültetésénél ennek a gondolatnak kell érvényt szerezni. Az értelmezés kérdésében mindenek előtt azt kell megállapítani, hogy a r.-t. keletkezésére, működésére és az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok garanciális jellegűek. Ennek közelebbről az az értelme, hogy a törvénynek ezek a szabályai a részvénytársasági forma felhasználásával keletkezhető mindennemű kár megelőzését célozzák. Ebből a törvényes célkitűzésből következik azután az, hogy ezeket a szabályokat szigorúan kell értelmezni, szigorúan kell alkalmazni. Arra kell gondolni ugyanis, hogy a jogi személyiségnek és különösen a részvénytársaság jogintézményének gyakorlati alkalmazásával a gazdasági életben a visszaéléseknek óriási lehetősége * Szerzőnek az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület előadássorozatában 1939. évi január 11-én megtartott előadása.