Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Ismét a törvényes zálogjogról

68 tézeti nevelés előnyeinek és hátrányainak bemutatása, a szegénygondozás strassburgi, ebenfurti rendszerének szembeállítása az egri (magyar) normával stb.), sőt olyan elvi szempontból mellékesnek látszó, de épen az érdekeltek szenlpontjából nagyon is fontos adatokat is közöljön, mint pl., hogy a gyámhatósághoz intézett beadványok mikor illetékmentesek és mikor mennyi illetéket kell leróni, hogy mennyi gyermektartásdíjat szokott a bíróság megítélni, hogy hány pengő gondozási díjat fizet a menhely a nevelőszülőknek. Szerzőnknek sikerült magát — hosszú időn át szerzett tapasztalatok alapján — tökéletesen beleélni azok lelkivilágába, akikhez szólani kivánt és mesterien választotta ki nagy anyagából azt, amit el kellett mondania. A Szerző, aki az állampolgári nevelés gondolatának már eddig is lelkes harcosa volt, előszavában attól tart, hogy a maga elé tűzött hármas feladatnak sem fog minden vonatkozásban megfelelni, pedig még egy negyedik feladatot is megvalósított, amire Budapest székesfőváros polgármesterének a Szerző felé a legilletékesebb helyről származó jól megérdemelt elismerést nyújtó lendületes előszava világít rá. Mi nem közigazgatási, hanem büntető és polgári szakjogászok, akik a saját szaktárgyaink körében maradva is, egész életünkön keresztül élvezhetjük az új megismerések örömeit, könynyen hajlandók vagyunk arra, hogy a magunk — önmagában is elég széles — munkakörének határain túl ne tekintgessünk. Sokszor azután önmagunk előtt szégyenkezve kell bevallanunk, hogy nem az élet, de a jog is elhaladt az annak idején megszerzett általános ismereteink felett és a hézagok betöltése szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütköznék. Kiváló szolgálatot tesz, tehát nekünk is a Szokolay Leó kitűnő munkája, amelynek fáradságot valóban nem igénylő áttanulmányozása után a napjainkban fontosságukban egyre növekvő szociális jogi ismeretek terén méltán érezzük magunkat gazdagabbaknak a szerző által helyesen megrajzolt állampolgári ideálhoz közelebbállóknak. És ezért tekinthetjük a Szerző munkáját nem csupán a jogirodalom egyik szaka, hanem általában a magyar jogirodalom egésze szempontjából nagy nyereségnek. Nizsalovszky Endre. Kés magyar könyv az angol jogról. Dr. Csánk Béla: Adalékok az angol törvénykezési joghoz. A Budapesti kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Perjogi Szemináriumának kiadványai 1. szám. Budapest, 1937. — ///'. dr. Szladits Károly: Az angol jog kútfői. A Budapesti kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Magánjogi Szemináriumának kiadványai 10. szám. Jogásztársadalmunknak angol joggal tudományosan nem foglalkozó és angol jogi vonatkozásokkal nem rendelkező tagjai