Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Ismét a törvényes zálogjogról

69 egyetemi tanulmányaik befejeztével, ha az angol nyelvet nem bírják és az Egyesült Királyság jogfejlődésével és jogállapotával megismerkedni kívánnak, néhány magyar szakkönyv mellett, ide­gen terminológiájú külföldi forrásokra, vagy azokra a szép­számú, de hézagos és sokszor téves újságközleményekre vannak ráutalva, amelyeket Angliát „felfedező" utazók jóvoltából napi­sajtónk a magyar szem előtt fantasztikusnak, de legalább is bizarr­nak tünő angol jogintézményekről közöl. Hogy ezek a közlemények talán érdekesek, de nem értéke­sek és nem tanulságosak, azt egyetlen példa is igazolja. Néhány évvel ezelőtt az angol kormány igazságügyi szervezeti törvény­javaslatot nyújtott be, amelynek egyes rendelkezéseit a Lord Chief Justice, Lord Hewart, az angol bírákra sérelmesnek tar­totta. E magas, — de nem legmagasabb rangú angol bíró, aki hivatalánál fogva a törvényhozó Lordok házának is tagja, élve törvényadta jogával, kijelentette, hogy a javaslat tárgyalásán megjelenik a Lordok Házában, hogy az ellen felszólaljon és min­den erejével tiltakozzon. Mivel pedig egyidőben két helyen nem lehet, közölte azt is, hogy a javaslatnak a House of Lords-ban tartandó vitája alatt bírósági tárgyalást nem tart. Mármost hogyan értesült erről a magyar közönség? Egyik komoly fővárosi lapunk londoni jelentés „alapján" feltűnő cím alatt, vezetőhelyen azt írta, hogy az angol legfelsőbb bíróság sztrájkba lépett! Érthető ezekután, hogy az, aki az angol birodalmat közelebbről nem is­meri, az indiai reformokat nem érti, az angol munkanélküliségi siatisztikának csak csillagászati számait látja, ebből a közlemény­ből is csak Nagybritánnia „dekadenciájának újabb jelét" tudja kiolvasni. Az ilyenféle közlemények alapján a magyar nagy­közönség, de talán a jogásztársadalom zöme is, vájjon mit tud­hat az angol jogéletről? Bizonyára tudja azt, hogy az angol High Court (törvényszéki) bíró évi fizetése 5.000 font, de bizo­nyára nem tudja, hogy a bíró, ugyanúgy, mint a többi angol köztisztviselő, 25°/o.nál magasabb jövedelemadót fizet, hogy gyer­mekeinek neveltetése legalább háromszor annyiba kerül, mint egy magyar középosztálybeli gyermek neveltetése, hogy ha legalább 15 évi szolgálat után nyugalomba vonul, nyugdíja nem teljes fizetése, hanem annak 7/10-e annak ellenére, hogy megélhetésé­nek költsége legalább kétszerannyi, mint Magyarországon. Bizo­nyára tudja azt, hogy a perlekedés Angliában rendkívül drága és lassú, de aligha tudja, hogy e lassúság nem nagyobb, mint egye­bütt, hogy az angol bíróság előtt minden ügyet úgy készítenek elő, hogy a per egyetlen, esetleg napokig tartó tárgyalás után, döntés alá kerül, hogy a fellebbezési jog meg van szorítva, hogy az, kinek jövedelme 4 fontnál (P100.—), vagyona 100 fontnál (P 2.500) kisebb, szegényjogot nyerhet és hogy e célra rendel­kezésre álló irodákban, minden este számtalan angol solicitor és barrister, a nagyobb városok szegényebb negyedeiben ingyene­sen ad jogi tanácsot. Bizonyára tudja jogászközönségünk azt is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom