Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 6. szám - A bírói hivatásról
219 törvény is, amelyet a bíró sem szeghet meg, a nemzet érdekében létesült. Nemcsak a bírói kötelességekkel, hanem a nemzet érdekével állana tehát ellentétben, ha a bíró a védelmére bízott törvényes intézkedésekkel szembehelyezkedve, a nemzet érdekeire hivatkozással a törvény alkalmazását mellőzné, vagy a törvényt az abban kifejezett célzattal ellentétesen alkalmazná. Hogy mi a nemzet érdeke valamely törvényes intézkedés létesítése és alkalmazása szempontjából, azt a törvényhozás tényezői döntik el. Nap-nap után látjuk, hogy a törvényhozó testületben éles vita folyik afelett, hogy valamely tervezett törvényes intézkedés a nemzet érdekének megfelel-e. A törvény meghozatalára hivatottak egy része a nemzet érdekében állónak és feltétlenül jogszabályba foglalandónak tart oly intézkedést, amelyet a törvényhozó testület más tagjai a nemzet érdekével ellentétben állónak vélnek; s ezért jogszabályba foglalását mellőzni kívánják. A nemzet érdekének jogszabály útján való megállapítása tehát legnagyobb részt politikum. Mihelyt azonban valamely tervezett intézkedés — a törvényhozás minden tényezőjének hozzájárulásával — törvénnyé válik: elesik a vizsgálat szükségessége a rendelkezésnek a nemzet érdekében állása tekintetében, mert a nemzet érdekének a jogszabály létesítése és alkalmazásának elrendelése tekintetében való vizsgálására és eldöntésére hivatott államhatalmi szerv a törvény meghozatalával már megnyilatkozott abban az irányban, hogy mi a nemzet érdeke. Az életviszonyok és közfelfogás természetszerű változásával előállhat az az eset, hogy a nemzet érdekében megalkotott jogszabály ezt az érdeket már nem fedi. A bíróság azonban az érvényes és hatályos jogszabály alkalmazását ebben az esetben sem mellőzheti, s csak az a lehetőség áll fenn részére — amit különben ugyancsak törvényes intézkedések állapítanak meg — hogy megfelelő úton a kormány figyelmét felhívja a jogszabály megváltoztatásának szükségességére, s ez által a jogszabály és a nemzet érdeke között kívánatos harmónia helyreállítására irányuló törvényhozói munka kezdeményezésére ösztönzőleg hat. A most szemelvényesen ismertetett — és a törvényességen nyugvó elvek vezettek hosszú bírói pályámon keresztül, s abból, hogy működésem ellen — tudomásom szerint — lényeges kifogások nem merültek fel, azt a következtetést merem levonni, hogy a helyes úton jártam. Ezt az útat kívánom járni — Isten segítségével — ezutáni bírói működésem területén is, vagyis, — hogy az elmondottakat pár szóban összesürítsem — miként bíró voltam eddig is, úgy bíró akarok lenni ezután is.