Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - A Nemzetközi Jogi Egyesület ünnepi ülése

207 15 évvel ezelőtt történt. Az ünnepélyen a magyar jogászvilág kitűnőségei vettek részt és meleg ünneplésben részesítették az elő- „ adókat. Osvald István m. kir. titkos tanácsos, a m. kir. Kúria ny. elnöke, elnöki megnyitójában megemlékezett a Magyar Csoport nagyjelentőségű munkájáról és kiváló elődeinkről, akik a Magyar Csoport vezetésében hervadhatatlan érdemeket szereztek. Isten áldását kérte a Csoport további munkájára. Dr. Geőcze Bertalan egyetemi m. tanár, felolvasta a Központtól és a különböző csoportoktól érkezett gratuláló leveleket és táviratokat. Bejelentette, hogy az elnökség a megtisztelő figyelemért meleg hangú levélben fog köszönetet mondani az illető csoportoknak. Ezután visszapillantott az Egyesület 65 év előtt történt megalakulására és ismertette azokat a körülményeket, amelyek között ez a megalakulás történt. Felsorolta azokat a témákat, amelyekről a Nemzetközi Jogi Egyesület egyes konferenciáin megbeszélések folytak és ismertette az 1908.-ban Budapesten tartott konferencia anyagát és lefolyását, majd áttért a 15 év előtti alakulásra és rámutatott azokra a nehézségekre, amelyekkel a Trianoni Békeszerződés hatálybalépte után alig másfél évvel meg kellett az alapítóknak küzdeni, akik közül különösen kiemelte néhai dr. Baumgarten Nándor egyetemi tanárt, a Magyar Csoport akkori titkárát, majd később alelnökét. Párhuzamot vont a 65 év előtti és a 15 év előtti, valamint a mai helyzet között és azzal zárta felszólalását, hogy ma, amikor az erős nacionalizmus és militarizmus korát éljük és a legyőzött államok is szabadon fegyverkeznek, mindenkinek kötelessége — akár megéri ez a nemzedék az elkövetkezendő háborút, akár nem — hazájával és az egész emberiséggel szemben, hogy művelje a nemzetközi jog tudományát, melynek fejlődése egyformán fontos úgy a békés együttélés, mint a háborúviselés szabályozása szempontjából. Ebben az értelemben óhajtja a Nemzetközi Jogi Egyesület vezetősége a nemzetközi jog művelését előmozdítani. Dr. Ambrózy Gyula államtitkár, a kabinetiroda h. főnöke, ,.A világbéke és nemzetközi jog" című előadásában rámutatott arra, hogy az államok közötti viták békés elintézése, a népegyéniségek életének és fejlődésének békés biztosítása legfontosabb vonatkozásaiban nem bírói, hanem voltaképen kormányzati feladat, s miután az államok felett nincsen valamely magasabb közület, valamely felsőbb hatalom, a mai adott helyzet az államok közötti viták' terén csak a becsületes közvetítés, a pártatlan egyeztetés lehetőségét nyújthatja. A Népszövetség mai alkotmánya azonban egyrészt a pártatlanság követelményét, másrészt a realitás határát szem elől tévesztette. Nevezetesen az államok között felmerülő nem jogi természetű vitákat a Népszövetség Egyezségokmánya a Népszövetség Tanácsa elé utalja, amely nincs felruházva a pártatlanság biztosítékaival, mert a Tanács bizonyos tagállamok delegátusaiból, tehát diplomatákból álló testület, amelynek tagjai saját