Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - A közgazdasági bűncselekmények fogalma és az 1930 évi olasz Codice penale szerinti tételesjogi szabályozása

205 a napszámos definícióját. Figyelmet érdemel az ennekfolytán (kialakult francia felfogás. A legfelsőbb bíróságok ítéletei szerint napszámosok azok, akiket a szubordináció jogi köteléke fűz a munkaadóhoz; ez a szubordináció azonban nem gazdasági. Ma már ebben a kérdésben kissé tágabb téren mozognak. Egyébként a kormánynak egy javaslata van a képviselőház előtt, mely a szociális biztosított minőségét definiálni igyekszik; a kötelező biztosítottak között a tervezet felsorolja a házi munkásokat, a kereskedelmi képviselőket, a villamos kalauzokat, stb. Az olaszországi anyag a sindicalis corporatív jog terén 1932. évben hozott legfelsőbb bírósági ítéletéket mutatja be és kommentálja. Ezek az ítéletek a kollektív munkaszerződésekkel foglalkoznak, természetes íehát, hogy a kollektív munkaszerződés jogi természete az első kérdés. Pompeo Corso professzor a nála megszokott alapossággal és jogászi finomsággal tárgyalja hosszú oldalakon át a kollekív munkaszerződésre vonatkozó korábbi vitákat és a keletkezett elméleteik felfogásait (szerződési elmélet, normatív elmélet, az ultra contrahentes hatály, stb.1) s magyarázza meg azt a jogelvet, hogy a kollektív munkaszerződésnek érdemben adott bírói magyarázatát a semmitőszék nem teheti vizsgálat tárgyává (kivéve a logikai és bírói tévedések esetét). Igen találó e részben a német kollektív munkaszerzőtlés (Tarifvertrag, Tarifordnung) jogi természetének rövid jegyzeti ismertetése (részletesen e kötet 1. részében található) a francia 'kollektív munkaszerződés magánjogi elméletének érintésével. A kollektív munkaszerződés részleteire vonatkozólag a locatio operis és operarum szembeállítását találjuk meg alapos párhuzam vonásával ('tárgyi különbség, kockázat, autonóm és subordinált munka, stb.), mely végeredményben a tisztviselői és egyszerű kézmunkás szerződés közötti különbség kidomborításával a Semmílőszéknek a tisztviselő munkaszerződés kérdésében elfoglalt jogi felfogását magyarázza és indokolja (a német és francia jogi felfogást itt is meg lehet találni hosszú jegyzetben kommentálva I. IMeg kell említeni a hivatási kategóriákba való belépés és a sindicatusi képviselet kérdését, mely a corporatív jog leginkább vitatott pontjai közé tartozik s amelyről a könyv részletes kommentárt közöl (a hivatási szervezetek kategóriái elismerése, egyesek belépése a szervezetbe, a kötelező sindicatusi járulék, stb.). Megtaláljuk továbbá a könyvben a socialis gondoskodás és segély a Garta del Lavoro jogi természete, az egyéni szerződések és kollektív szabályozások, a törvény szerint közzé nem tett kollektív munkaszerződések, a precorporatív munkaegyezmények kommentárjait; a mérleghaszon-járulék, a kereskedelmi ügynök és utazó, az évi szabadság, a képesítéshez kötött J) A részletek magyar nyelven megtalálhatók „A kollektív munkaszerződés stb." Budapest, 1936. című tanulmányomban.