Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 5. szám - A büntetőbíráskodás
1/0 vidéki bírói szervezet is: a megyei ítélőszék, a városi-, a földesúri (uriszé'k) bíróság1), valamint az uzsora, a hamis eskü és a híiiszegés felett Ítélkező egyházi bíróság. A bírói szervezetben változási az 1723: évi törvények hoztak, amelyek a személynök elnöklete alatt másodfokban eljáró királyi ítélőtáblát és a nádor, illetve az országbíró elnöklete alatt ítélkező hétszemélyes táblát, mint felsőbíróságokat állították fel. A bíróságok mai szervezete 1871 évben (XXXI és a XXXII. t.-c.) alakult ki, míg a bírói hatalom törvényes alapját az 1869 évi IV. t. c. fektette le. Megállapíthatjuk, hogy a mai bírói szervezet — a XIII. század óta működő Curia regis leszármazottjának, a kir. Kúriának kivételével — nem a magyarság múltjában gyökeredzik. Kívánatos volna téhát a magyar múltba visszanyúló minden hajszálgyökeret erősíteni, s így pl. az 1884-ben (XXXYIIl. t.-c.) a Kúriai elnökségtől elválasztott országbírói címet is a legfelsőbb bíróság vezetőjének visszaadni. Bűnvádi eljárásunkban (Bp.) sem jut kifejezésre magyarságunk, mert az nem a régi magyar jogfejlődés eredménye, az a XIX. században kialakult (osztrák, német) vegyes rendszer megnyilvánulása, — amely a nyomozó és vádiendszer összeegyeztetésén alapszik. A bíró ,,ius dicens", a jog kimondója — mondja Verbőczi István*) a Hármaskönyv élőbeszédének 13. cikkelyében — „mivel a jog szerint bíráskodik, azaz igazságot szolgáltat a népnek. A jog pedig tárgya az igazságnak, ezért az ítélés annyi, mint az igaznak, vagy jognak meghatározása abban az ügyben, amely a bíró elébe kerül". A 14. cikkben megszabja azokat a követelményeket, amelyeket a bírónak — eljárása közben — szeme előtt kell tartani. A 15. cikkely Szent Ágostonra utalva hangsúlyozza, hogy: ,,a jó bíró semimát nem cselekszik a maga fejétől, hanem a törvény és jog szerint ítél". Ezt a kívánalmat az 1869 évi IV. t.-c. 19. §-a már kötelezően is előírja, hogy: -,a bíró a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvény erejű szokás szerint tartozik eljárni és ítélni". A bírói hatalom gyakorlásának mikéntjét szabályozó általános parancson kívül a büntető bíró jogkörét, az 1878. évi V. t.-c.-el íörvénybe iktatott Büntető törvénykönyvünk (Btk.) í. §-ának az egyéni szabadság biztosítékát képező azon rendel k. A büntetőtörvényszék hatodik képe idézi ezt emlék linkbe. Három neme.s ér: a földesúr és két táblabíró egy asztal körül ülve hallgatja a terheltnek védekezését, míg két alak (a szolgabíró és az esküdt, mint törvényes bizonyságok) állva ügyeli a történtekel. *) A büntetőtörvényszék ötödik képe Verbőczi Istvánt ábrázolja II. Ulászló 11490—1516) előtt, amint a Hármaskönyvet a királynak megerősítés végett 1514-ben bemutatja.
