Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A malomjogról

116 még gyakrabban a jogalkalmazásnál kellő figyelemben nem részesülnek. A szerző iszeriint a perviszony mai tudományos felfogásának következtében és ama igazság felismerése folytán, hogy ha a niellókbeavatkozónak valóságos joga van a jogvédelemre, akkor joga van arra is, hogy a fél pernyertességét — ha ehhez jogi érdeke fűződik, — még a fél akarata ellenére is előidézze: a niellékbeavatkozásra vonatkozó szabályokat úgy kellene megalkotni, hogy a mellékbeavatkozó cselekményeinek hatályossága tekintetében az önálló és a nem önálló meüékbeavatkozás közötti különbséget megszüntessük és a biró szabad mérlegelésére bízzuk, hogy a mellóklbeavatkozó cselekményeit, amennyiben azok a fél akaratéval ellentétben állnak, (következtetési alapul vegye-e'.' (21. o.) De lege lata pedig a Pp. 88. §-mak indokolásából is arra a következtetésre jut a szerző, hogy a ímellókbeavatkozót Önálló mellékbeavatkozóként kellene kezelni mindazokban az esetekben, amikor az ítélet jogereje, vagy egyéb hutása az ő jogállapotára közvetlen joghátránnyal jár. amelyet ő csak mint mellékbeavatkozó háríthat el. (24—25. o.) A tanulmány éppen azért, mert a mellékbeavatkozás tárgyalásával kapcsolatosan a perjog alapvető kérdéseire is biztos tájékoztatási nyújt, a részletkutatásoik jelentőségén túlemelkedik ós azokat is értékes ismeretekkel gyarapítja, akik nem csaik a mellékbeavabkozásnak -— Baintner régebbi munkájától eltekintve -— irodalmiunkban eddig meg lehetősen elhanyagolt kérdésével akarnak behatóan foglalkozni. A tudománynak pedig azzal tett értékes szolgálatot a szerző, hogy a mellókbeavatkozó jogvédelmi igényének ki domborításával, a jogvédelmi tanok eddigi alkalmazási körét kiszélesítette. S—y B—n Pótlás. Lapunk legutóbbi — f. évi februári — számában kritikai ismertetést közöltünk dr. Schönke berlini egyetemi m. tanár: „Tájékoztató a földkerekség legújabb büntető jogfejlődéséről" című művéről. Nyomdai hibából elmaradt az ismertetés szerzőjének megjelölése. Ezért ezúttal pótlóan közöljük, hogy az ismertetést dr. Rácz György egyetemi adjunktus írta. ELŐADÁSOK. GROSSCHMID ÜNNEP A MAGYAR JOGÁSZEGYLETBEN. A Magyar Jogászegylet (irosschmid Béninek, a magyar magánjog legnagyobb élő mesterének liszteletére ünnepi teljes ülést tartott. Dr. Osvald István kir. titkos tanácsos, a Magyar Jogászegylet elnöke elnöki megnyitójában Grosschmid jelentőségét méltatta. Ezután Dr. Kolosuáry Bálint egyetemi ny. r. tanár „Öröklési jogunk és az öröklési jog tudománya" címen tartott előadást. Előadásában az öröklési jog tudományának az öröklési jog fejlődésére gyakorolt befolyása! fejtegette, Mindulópontfkéní használva fel a mult évszázad nyolcvanas éveinek öröklési jogi kodifikátorius törekvéseit, melyeknek valóra válását a jogtudomány akadályozta meg azzal, hogy az idegen jogok recepcióján felépült öröklési törvényjavaslattal szemben a régi magyar jog korszerű kodifikációja mellett foglalt állást. A fordulat az örök-