Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A malomjogról

117 lési jog területén túlmenő jelentőséget nyert és a törvényhozás irányát a nemzeties és önálló jogfejlődés felé vezette. Az érdem érette főleg Grosschmid professzort illeti, aki a törvényjavaslat kritikájával és önállóan megjelent öröklési jogi monográfiáival a javaslat és a jogtudomány közötti küzdelmet megindította és utóbbi javára el is döntötte, Grosschmid öröklési jogi tudományos tevékenységének tüzetes ismertetése alapján jelölte ki végül előadó azt az előkelő helyet, melyet Grosschmid a magyar öröklési jog tudományában úgy is, mint annak legkiválóbb művelője, úgy is, mint iskolájának feje és szellemi vezére elfoglal. A mindvégig nagy tetszéssel fogadott előadást a Hungáriaszállóban társasvacsora követte, amelyen a Budapesti Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Magánjogi Szemináriuma által alapított Grosschmid-serleggel az ünnepi beszédet <ir. Gajzágó László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, egyetemi ny. r. tanár tartotta. Gajzágá László követ serlegbeszédében rámutatott arra, hogy a serleg a Pázmány Péter Tudományegyetem magánjogi szemináriumának alapítása, és ez kifejezi azt, hogy Grosschmid Béni kizárólag a kathedráról gyakorolta azt a bámulatos nagy hatását egész magánjogunknak szokásjogi úton nemzeti irányba való fejlesztésére, — amidőn az irott jogszabályok útján idegen irányokban elkorcsosulás fenyegette, — amely nagy hatást talán csak a törvényhozói székből lehetett volna Grosschmid Béni rendkívüli egyénisége és tehetsége nélkül gyakorolni. Ezért elsősorban Pázmány Péter és Mária Terézia előtt hajtotta meg a szónok zászlaját, mint az egyelem nagy alapítói és szervezői előtt, akiknek végeredményben a magyar nemzet Grosschmid Béni működési lehetőségét köszöni, de a'kik példái voltak a nemzeti nagyságnak abban a tekintetben is, hogy a nemzetnek szomorú nehéz ideiben a nemzeti kultúra mindenekfölötti fontosságát felismerték és nem csüggedtek el a nemzet jövőjén. Azután a szónok Grosschmid Béni és az angol Jermey Bentham között vont párhuzamot; ez utóbbit tudvalevően hazájának jogfejlődésére tisztán tudományos munkásságával gyakorolt mély hatása miatt már korában a „nagy törvényhozó"' nevével tisztelte meg a megértő fiatal angol nemzedék. Grosschmid Béninek már évtizedekkel ezelőtt a magyar jogászvilág által adott jelző: „Praeceptor Hungáriáé", „Magyarország tanítója", ugyanezt fejezi ki. Grosschmid Béni nemzeti irányban folytatott és nem theoriákban, de való életben gazdag tanításaiból és műveiből a tudás gazdagsága árad felénk. De mindenekfölött kiérzik müveiből, hogy egyrészt a jog a nemzeti élet legvitálisabb funkciója, másrészt, — amit fennen hirdet —hogy az igazi jog az „önálló gondolkodás tudománya". A szónok e két tételt Grosschmid Béni műveiből, valamint a világtörténelemből és magyar nemzeti életünkből vett színes példákkal igazolta, majd Grosschmid Béni a jogot élethűen tárgyaló tanári methódusát és a szerényen „Fejezetek kötelmi jogunk köréből" címet viselő hal-