Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 3. szám - A malomjogról
115 Ki kell emelnem a kötet végén közölt, 11 oldalra terjedő német nyelvű összefoglalást, amely elég részletes ahhoz, hogy a szerző állásfoglalásai a német irodalomban is visszhangot kelthessenek. Nizsalovszky Endre. Tudományos Perjog — Bacsó Jenő tanulmánya.-') Van-e szüksiég tudományos per jogra? Erre, a per jogtudománnyal, mint a különösen gyakorlati célok szolgálatába állított tudományággal szemben gyakran feltett 'kérdésre adja meg a választ a debreceni egyetem perjogi tanszékének professzora. A kérdés a gyakorlati jogászok részéről hangzik el és számukra a legmeggyőzőbb válasz 'mindég az lesz, amelyik kimutatja, hogy a jog gyakorlati alkalmazója a kétségek esetében a biztos tájékozódást mindig csak a jogrendszernek a tudomány próbakövén beigazolt alapelvei segítségével nyerheti el. Bacsó Jenő dr.-nál ez az Igazolás a mellékbeavatkozás egyes szabályainak tudományos bírálatával történik. A szerző — nagyon helyesen — a beavatkozási jog vizsgálatánál abból indul ki, hogy — a negatív megállapítási per hasonlóságára — a niellékbeavatkozás egyéb perjogi előfeltételeinek fennállása esetében, beavatkozási jog ileti meg azt a személyt, akinek jogállapota valamely a más felek között folyó perben hozandó és az egyik (a megsegítendő) léire esetleg kedvezőtlen ítélet folytán veszélyeztetve van. (13. o.) A mellékbeavatkozót is megilleti a perbeli védelemre való jogosítvány, amely a per kimeneteléhez kapcsolódó jogi érdekből keletkezik, és amely ennélfogva valóságos közjogi jog (14. o.) éppen úgy, mint a fél konkrét kereset joga (jogvédelmi igénye) és így ,,a meliékbeavatkozó helyzete sokban hasonlít a negatív megállapítási per felperesének helyzetéhez, mert ez sem jogot érvényesít, de különbözik ettől mégis, mert az ő perbeli jogvédelemre menő joga nem egy reá nézve, hanem a támogatott félre kedvező Ítélettel ínyer kielégítést." (14. o.) Ebből kifolyólag állapítja meg a szerző a meliékbeavatkozó perbeli helyzetét, aki ,,a pernek sui generis részese, aki saját közjogi jogosítványa alapján s a saját nevében a saját jogi érdekét érvényesíti, feltéve, hogy ilyen jogi érdeke valóban van"'. (17. o.) Ha pedig ez így áil, akkor a mellékbeavatkozás jogi természetével és céljával is ellentétben van a törvényinek az a rendelkezése, amely a nem önálló melllékbeavatkozásnál (Pip. 88. §. 1. bek. 2. mondat) a ímellókbeavatkozó cselekményeinek jogi hatályát a fél akaratától teszi függővé. Ez a szabályozás a per régebbi — magánjoglias — (felfogásának kiveti tődése és alkalmas lehet arra, hogy az egész intézményt bizonyos esetekben céltalanná tegye. A meliékbeavatkozó eme felemás helyzetének ismerte lésével találóan nyer beigazolást az, hogy nem a tudományos perjogban van a hiba, hanem abban, hogy a tudomány szempontjai a jogalkotásnál és *) Megjelent a Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványsorozatában, VII. köt. 7. füz. Debrecen, 1937. Stúdium könyvkiadó, Budapest bizománya.
