Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A jog elhajlása az élettől

94 A magyar joginyelv aránylag rövid útra tekinthet vissza, hiszen a törvényeket csak az 1832. évtől kezdve szerkesztik magyar nyelven. A magyar jogi nyelv (kialakulása ez alatt az aránylag rövid idő alatt nagy haladást tett. Némi visszaesés ugyancsak a már sokszor emlegetett multszázadvégi Polgári Törvénykönyv tervezetével kapcsolatosan mutatkozik, mert ezzel kapcsolatosan mintha jogszabályainlk nyelve általában nehézkesebbé, mesterkéltebbé lett volna. A legújabb évtizedekben ismét mutatkozik javulás, főképen Tőry Güsztáv, Ladik Gusztáv, Térfy Gyula és Szászy Béla törvényszerkesztési működése folytán. Ha legújabban ismét merülnek fel panaszok a jogszabályalkotás nyelve miatt, ezeket nem kismértékben annak a néhézségnek a számlájára kell írni, amelyek a szabályozandó anyag összekuszáltságában, nehézségében rejlik. Mert hiszen ki vonná kétségbe, hogy p. o. a társadalombiztosítási jog, a gazdaadóssági jog, a devizagazdálkodási jog vagy a jelzálogjog bonyolult helyzeteit ugyanazzal a könnyen érthető és mégis szabatos nyelvvel lehessen megszövegezni, mint amelyen az utcán, vagy társaságban beszélünk, vagy amelyen novellát írunk. 4. A jogtudomány feladata a pozitív jog körében a jogszabályok összeszedése, ismertetése, tartalmúik kifejtése, a jogszabályoknak egyes jogintézmények köré tömörítése, az egyes jogintézmények összehasonlítása, az egyes jogintézmények közös szabályainak megállapítása, a jogintézményeket átfogó elvek kikutatása, az egész jogrendszerben érvényesülő átfogó gondolatok kiválasztása és a jogrendszernek ezeken az alapgondolatokon való továbbépítése. A jogtudomány ezt az imént vázolt feladó tát akkor látja el kellően, ha állandó érintkezésben marad az élettel. A jogtudomány főképen négy hiba folytán térhet el az élettől. a) Azzal, ha jogszabályoknak léleknélküli puszta recitátora. Arra az úgynevezett tudományra, amelyet a léleknélküli, unalmas tankönyvek, az üres parafrázisókban kimerülő kommentárok, vagy akár egyetemi katedráról elhangzó ilyen előadások nyújtanak, az életnek nincs szüksége. Az efféle írásmüvek pusztán üzleti célt szolgálnak, a katedrán pedig azzá válnak, amivé a hivatalokban a bürokrácia, vagyis az előadási félórának léleknélküli üres kitöltésévé, b) Eltávolodhatik a jogtudomány az élettől azzal, ha a már előbb említett Begriffsjurisprudenz hínárjába süllyed, c) Eltávolodhatik azzal, ha a tételes jogot átvezeti életnélküli észjogi vagy természetjogi tételekbe, d) Ha az esetjog, a kazuisztika bozótjába keveredik. Nem időzöm hoszszasabban ennél a tárgynál, a jogi oktatás reformja tárgyában tartott értekezletek során alkalmam volt kifejteni,26) hogy az igazságszolgáltatás szempontjából milyennek képzelem el és 26) Az igazságügyi igazgatás és bíráskodás kívánalmai. Magyar Felsőoktatás. Budapest, 1937.