Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A jog elhajlása az élettől

84 magyar jognak legalább fele. Az úrbériség és a királyi adomány­rendszer eltörlésével a régi magyar jognak szintén hatalmas te­rületei váltak fehér lapokká. Ez még nem lett volna baj. Az ürességet, a fehér lapokat az élet, a bírói gyakorlat lassan betöl­tötte volna; a reánk szakadt alkotmányellenes uralom azonban az 1852. évi novemberi ősiségi nyiltparanccsal az 1853. évi má­jus hó 1. napjával hatályon kívül helyezte a magyar magánjog­nak még megmaradt részeit is és hatálybaléptette az osztrák polgári törvénykönyvet minden tartozékaival együtt. Ennél vak­merőbbet szinte elképzelni sem lehet! Egy tollvonással szinte egyik napról a másikra kidobni a nemzetnek kilenc évszázad alatt kialakult történelmi fejleményül jogát és helyébe ültetni egy attól merőben idegen jogrendszert, valóban minden képze­letet meghaladó vakmerőség volt. Még nyolc évvel utóbb is, az Országbírói Értekezletnek engesztelékenyebb hangulatában is el­keseredett kifakadások hangzottak el a bécsi kormánynak e miatt az erőszakos ténye miatt. Még az egyébként túlzottan óva­tos s a kellettnél megfontoltabb Deák Ferenc is úgy nyilai kö­zött, hogy az oktrojirozott német jog gyűlöletessé lön még azok­ban a részeiben is, amelyéket talán magunk is vállaltunk volna, gyűlöletessé lőn a hatalomnál fogva, amely azt ránk erősza­kolta és a módnál fogva, ahogyan azt tette.5) A szakadékot, amely a magyar élet és a német jog között megvolt, nem is sike­rült áthidalnia az osztrák 'kormányzatnak, noha bőségesen ho­zott át osztrák és cseh kertészeket, hogy az új palántát ápolják és legfőbb gondozását is a királyi Kúria megszüntetésével a bécsi Oberster Gerichtshof-ra bízta. Széher Mihály ügyvéd, aki meg­alkuvást nem ismerő izzó hazafiságával az Országbírói Értekez­letnék egyik kimagasló tagja volt, élénken tárta fel azt a ten­gernyi nehézséget, amely miatt a német jog a magyar talajban nem gyökeresedhetett meg. Annyit azonban ő is megengedett, hogy a nyolc év végén az októberi diploma a német jogot már valamiféle kerékvágásban találta.6) Szerény megítélésem szerint végzetes hiba volt. hogy az Országbírói Értekezlet nem foglalt el radikálisabb álláspontot a reánk erőszakolt idegen joggal szemben, mert túlzott megfontoltságával és türelmével nyitva hagyta a kapukat annak a befolyásnak, amely a következő év­tizedekben annyira kiforgatta a még megmaradt magyar jogot is sarkaiból és amely a mult század végén megalkotott magyar pol­gári törvénykönyv tervezetében tetőpontjára jutott. III. A jog egész területére kiterjedő szakadás megvilágítá­sára felhozott három példa ismertetése után rátérek egy-két olyan példának a tárgyalására, amely a jogrendszer egy-egy terü­letén előállott szakadást világít meg. 5) U. o. II. k. 291. L 6) U. o. I. k. 28. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom